Az Anthropic gazdasági csapata három különböző forgatókönyvet mutatott be arra vonatkozóan, hogyan hathat a mesterséges intelligencia az Egyesült Államok gazdaságára. A vállalat hangsúlyozza: ezek nem előrejelzések, hanem modellek, amelyek az eredményeket attól függően változtatják, hogy mennyire integrálódik az AI a munka folyamataiba, milyen sebességgel alkalmazzák a vállalatok, és az AI segíti-e a dolgozókat vagy inkább kiváltja őket.
1. Szerény változás: internethez hasonló hatás
A „szerény változás” esetében az AI hatása a gazdaságra megközelítőleg olyan mérsékelt, mint az interneté. Az AI továbbra is főként hasznos technológia marad, de nem okoz radikális átalakulást. A modell szerint 2030-ban a GDP 34,1 ezer milliárd dollár lenne, ami csupán 1,6 százalékkal haladja meg az AI nélküli pályát; a munkanélkülség is alig változik.
2. Jelentős változás: nagyobb növekedés, munkahelyi átrendeződés
A „jelentős változás” forgatókönyvben az AI már jóval több munkafolyamatot képes önállóan ellátni. Ennek eredményeként a modellezett termelékenységnövekedés hatására a GDP 36,3 ezer milliárd dollárra nőne 2030-ra, ami 8,3 százalékkal magasabb az AI nélküli pályánál. Az éves gazdasági növekedés elérhetné az 5,4 százalékot, ami nagyjából kétszerese a megszokottnak. Ugyanakkor a tudásalapú foglalkoztatás körében mintegy 4 százalékos visszaesés szerepel a modellben.
3. Extrém változás: óriási GDP-növekedés és súlyos foglalkoztatási veszteségek
Az „extrém változás” forgatókönyv szerint az összes feladat 30 százalékában alkalmazzák az AI-t — ez nagyjából a jelenlegi tudásmunkák felének felel meg. Ezeknél a feladatoknál a termelékenység több mint kétszeresére nőhet, és az AI által végzett munka 90 százaléka teljesen automatizált, azaz az AI önállóan dolgozik. Ennek eredményeként a modell 2030-ra 44,4 ezer milliárd dolláros GDP-t tart lehetségesnek, ami 32,4 százalékkal magasabb, mint AI nélkül. Az éves növekedés elérheti a 15 százalékot — ilyen gyors ütemet az Egyesült Államok legfeljebb a 1940-es évek eleji háborús mozgósítás idején tapasztalt.
Ugyanakkor ez a pálya komoly társadalmi költségekkel járna: a foglalkoztatottság 21,5 százalékkal csökkenne. A tudásalapú területeken a kezdő munkavállalók munkanélkülisége elérné a 17,9 százalékot, míg az egész gazdaságban a munkanélküliség 11,9 százalékra emelkedne.
Ki részesül a haszonból? Munka vs. tőke
A modellek rávilágítanak arra is, hogy a gazdasági növekedés és a munkavállalók jóléte nem feltétlenül mozognak együtt. A jelenlegi egyszerűsített viszonyítás szerint az amerikai jövedelem mintegy 60 százaléka kapcsolódik munkához és 40 százaléka tőkéhez. Az „extrém” forgatókönyvben azonban a munka részesedése 45,2 százalékra csökkenne, míg a tőke részesedése 54,8 százalék köré nőne. Ez azt jelenti, hogy az AI által létrehozott többlet nagyobb hányada juthat azokhoz, akik birtokolják a technológiát, a számítási kapacitást, adatközpontokat és vállalatokat.
A modell szerint az átlagbérek növekedése is kettős hatású lenne: azoké a dolgozóké, akik munkájukat nem váltja ki az AI (például vízvezeték-szerelők, villanyszerelők, építőipari munkások), 33,6 százalékkal magasabb lehet a mesterséges intelligencia nélküli pályához képest. Ezzel szemben a tudásmunkások bére 11,5 százalékkal csökkenne, amely rossz hír programozók, könyvelők, ügyvédek, elemzők és más irodai dolgozók számára.
Mennyire valószínűk a szélsőséges eredmények?
Az Anthropic megjegyzi, hogy az extrém forgatókönyv megvalósulásához több komor feltételezés egyidejű teljesülése szükséges: az AI rendkívüli sokoldalúsága, a gyors és széleskörű vállalati adaptáció, az AI-használat magas aránya a tudásmunkákban, új emberi feladatok elmaradása, valamint hogy az elbocsátott szakemberek ne találjanak más munkát. Jelenleg az amerikai munkaerőpiac nem hasonlít erre a szélsőséges képhez.
Közös pont: minden modell növeli a GDP-t
Bármelyik pálya is valósuljon meg, az Anthropic három modellje közös állítása, hogy az AI növeli az amerikai gazdaság teljesítményét. A különbség mértékében és abban van, hogy végül kié lesz a nyereség: egy szerény pálya további technológiai előrelépést jelenthet, a jelentős pálya komoly gazdasági és munkaerőpiaci átalakulást hozhat, míg az extrém pálya egy teljesen új gazdasági korszakot jelezne. A döntő kérdés az, hogy a gazdasági növekedés az emberek szélesebb körét gazdagítja-e, vagy elsősorban a technológiát és tőkét birtokló csoportok javát szolgálja.
