Anthropic megerősítette, hogy Bay Area-i „wet biology” laborjában mesterséges intelligencia-modelleket (Claude) használ fizikai kísérletek megtervezésére és támogatására. A cég közlése szerint a labor már egy, az ő értelmezésükben jelentős felfedezést hozott: egy addig ismeretlen enzimrendszert, amely bizonyos szempontból „emlékeztet a CRISPR-re”.
Mi az, amit állítanak, hogy találtak?
A közlemény szerint a felfedezett rendszert a baktériumokat fertőző vírusok, azaz bakteriofágok DNS-ében azonosították. Anthropic kutatói szerint ez a rendszer hasonló működési jellemzőket mutat, mint a CRISPR: képes lehet DNS-szel végzett műveletekre, például vágásra, másolásra és beillesztésre. A CRISPR maga egy természetes bakterialis immunrendszer, amelyből mára széles körben használt génszerkesztési technológia lett.
Mennyire gyorsan és hogyan fedezték fel?
A vállalat szerint a labor idén tavasszal indult, bár nem pontosították, hány hónapja működik. Anthropic azt állítja, hogy a felfedezés „többnyire, de nem kizárólag” Claude nevű modelljük munkájának eredménye volt: a modell körülbelül 21 óra folyamatos erőfeszítéssel dolgozott, miközben hozzávetőleg 950 ügynököt használt és mintegy 210 millió tokent dolgozott fel.
Kísérletek és biztonság
Bár a közlés hangsúlyozza az AI szerepét a felfedezésben, Anthropic kiemelte, hogy a laborban végzett fizikai kísérleteket emberi tudósok hajtották végre. A cég szerint a Bay Area-i labor „hasonlít egy tipikus molekuláris biológiai laborra”, és csak az alacsonyabb biosafety szinteknek megfelelő munkát végzik (BSL-1 és BSL-2). Nem dolgoznak emberre veszélyes patogénekkel.
Tudományos ellenőrzés és korábbi munka
Anthropic vezetői elismerték, hogy a felfedezés alapjául szolgáló munkában mások is részt vettek: Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatója megjegyezte, hogy a Stanford egy korábbi csapata már talált egy, bizonyos szempontokból a Claude által azonosítotthoz hasonló rendszert. Vagyis a közösségnek kell majd megítélnie, mennyire valóban új vagy jelentős ez az eredmény.
Etikai és biztonsági megfontolások
A bejelentés időzítése érzékeny: az Anthropic által végzett biológiai kutatásról szóló hírek éppen akkor érkeznek, amikor több AI-vállalat vezetője — köztük Dario Amodei — nyilvánosan arról beszélt, hogy a modellek képességei veszélyessé válhatnak, és szükség van lassításra és biztonsági vizsgálati eljárások kidolgozására. Korábban néhány Anthropic-alkalmazott is figyelmeztetett arra a kockázatra, hogy az AI „még az emberiséget is elpusztíthatja”.
Amodei maga is megemlítette, hogy egyik félelme az, hogy az AI bioterrorizmus céljaira használható lehet; ugyanakkor optimistán írta, hogy az AI „5–10 éven belül a legtöbb betegséget meggyógyíthatja”. Anthropic így nyilvánvalóan úgy értékeli, hogy a potenciális haszon elég nagy ahhoz, hogy a kockázatot vállalja.
A jövő: automatizált laborok?
Jelenleg Anthropic szerint a kísérleteket emberek végzik, de Amodei nem zárta ki, hogy a jövőben a Claude autonóm módon vezérelhetné a labori berendezéseket megfelelő biztonsági óvintézkedések mellett. A cég azonban azt hangsúlyozza, hogy ma még nem engedik meg a teljesen automatizált, AI-vezérelt kísérletezést.
Kontextus a szakterületen
Az AI és a biológiai kutatás összefonódása nem egyedülálló jelenség: a Stanford kutatói például már publikáltak LLM-ek és CRISPR kapcsolatáról szóló munkát, a University of California, San Francisco kutatói AI segítségével terveztek enzimeket, és a Google által fejlesztett AlphaFold 2020 óta szolgál nagy hatással az AI-alapú biológiai kutatások területén. A felfedezés tudományos értékét végső soron a szélesebb kutatói közösség fogja megítélni és reprodukálni.
