Az AstraZeneca együttműködési megállapodást kötött az insitro nevű kaliforniai biotechnológiai céggel, hogy mesterséges intelligencia segítségével új terápiákat fedezzenek fel és fejlesszenek ki két, nehezen kezelhető betegségcsoport — a metabolikus diszfunkcióval összefüggő szteatohepatitisz (MASH, gyakran NASH néven említik) és a kardiomiopátiák — számára.
Anyagi feltételek és jogdíjak
A megállapodás értelmében az AstraZeneca 40 millió dolláros előleget fizet az insitro számára. Ezen felül a megállapodás fejlesztési és kereskedelmi mérföldkő‑kifizetések révén további, összesen mintegy 1,46 milliárd dollár kifizetésére jogosulttá teheti az insitro vállalatot. Emellett az insitro jövőbeli értékesítések után egyjegyű százalékos jogdíjra válhat jogosulttá.
Mit céloznak a közös programok?
A partnerség kifejezetten két területre fókuszál: a súlyos májbetegségként ismert MASH/NASH‑re és a szívizom betegségeinek csoportjára, a kardiomiopátiákra. Mindkét területen korlátozottak a hatékony terápiák, részben azért, mert a kutatóknak eddig nehéz volt pontosan feltérképezni a betegségek kiváltó biológiai mechanizmusait.
Insitro technológiája és munkamegosztás
Az insitro a Virtual Human nevű platformját alkalmazza, amely laboratóriumi körülmények között tenyésztett sejtes modelleket kombinál gépi tanulási megoldásokkal annak érdekében, hogy azonosítsa és megértse a betegségek ok‑okozati biológiai hátterét. Az insitro az AstraZeneca által kijelölt biológiai célpontokat a felfedezési szakasztól a gyógyszerjelölt‑stádiumig fejleszti; a klinikai vizsgálatok finanszírozását és lebonyolítását ezt követően az AstraZeneca végzi.
Helye az insitro üzleti stratégiájában
A megállapodás újabb mérföldkő az insitro gyógyszeripari együttműködéseinek bővülésében. A cég nemrégiben kiterjesztette a Bristol Myers Squibb‑vel fennálló partnerségét az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) elleni célpontok portfóliójához, továbbá az Eli Lilly‑vel is együttműködik MI‑modellek fejlesztésében, amelyek a kismolekulás gyógyszerek farmakológiai tulajdonságait próbálják előre jelezni.
Miért számít ez fontos lépésnek?
Sharon Barr, az AstraZeneca biogyógyszerészeti kutatás‑fejlesztésért felelős alelnöke rámutatott, hogy új fejlesztési célpontok kiválasztása a kutatás‑fejlesztési folyamat egyik legnehezebb eleme. Elmondása szerint a tudományos folyóiratokban már publikált új útvonalak ritkán jelentenek valódi újdonságot; az MI‑eszközök és tapasztalt kutatók együttműködése viszont csökkentheti a laboratóriumi tesztek számát, mérsékelheti a bizonytalanságot, és felgyorsíthatja a hatékony készítmények felfedezését.
Forrás és megjegyzés
A cikk a Reuters jelentésén alapul. A cikk előkészítésében AI‑asszisztens működött közre; a végső tartalmat újságíró szerkesztette és ellenőrizte.
Címkék: Reuters, mesterséges intelligencia, gyógyszeripar, kutatás‑fejlesztés, biotechnológia, AstraZeneca, insitro, Eli Lilly, Bristol Myers Squibb, MASH, kardiomiopátia
