A Magyar Közlönyben megjelent módosítások
A Miniszterelnökség közlése szerint a kormányzati statútumot módosították, a változtatások célja az egyes miniszterek feladat‑ és hatásköreinek pontosítása, az államigazgatási szervek irányításának egyértelműsítése és a kormányzati döntéshozatal kabinetrendszerének megerősítése. A módosítások döntő többsége 2026. szeptember 1-jén lép hatályba.
Főbb átcsoportosítások és pontosítások
-
A Miniszterelnökséget vezető miniszter feladatai között hangsúlyosabbá válik a közigazgatási minőség‑ és személyzetpolitika, a közszolgálati életpályával összefüggő ügyek, továbbá a társadalompolitikai és kormányzati koordináció.
-
A tudományos és technológiai miniszterhez kerül több, az e‑közigazgatással és informatikával kapcsolatos feladat: ide tartozik többek között a kiberbiztonság, a nemzeti adatvagyon‑gazdálkodás és a mesterséges intelligenciához kötődő kormányzati feladatok.
-
Az egészségügyi tárcánál egyértelműbbé tették az egészségügyi intézményrendszer, a népegészségügy és az egészségbiztosítás irányítását.
-
Az oktatási és gyermekügyi miniszter feladatai kiegészülnek többek között a kora gyermekkori intervenció egységes irányításával és az óvodai nevelés rendszerével kapcsolatos felelősséggel.
-
A szociális és családügyi miniszter hatásköre a gyermekjogi politikával bővül.
Nemzetbiztonság és védelmi rendszer
A módosítás pontosítja a nemzetbiztonsági, védelmi és biztonsági feladatok rendszerét is. A Nemzeti Információs Központ és a Védelmi Igazgatási Hivatal szervezeti irányítását a Miniszterelnökséget vezető miniszter látja el. Ugyanakkor a többi polgári és katonai nemzetbiztonsági szolgálat irányítása nem konszolidálódik egyetlen tárca alá, hanem továbbra is több miniszter között oszlik meg:
- Alkotmányvédelmi Hivatal, Nemzeti Védelmi Szolgálat és Nemzetbiztonsági Szakszolgálat: belügyminiszterhez tartoznak.
- Információs Hivatal: külügyminiszter felügyelete alatt marad.
- Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat: honvédelmi miniszterhez tartozik.
A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben a statútummódosítás nem helyezi a teljes nemzetbiztonsági és védelmi rendszert a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez. Az összkormányzati koordináció feladata továbbra is a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadójáé: a statútum kifejezetten rögzíti, hogy a főtanácsadó biztosítja a védelmi és biztonsági tevékenységek kormányzati koordinációját, és koordinálja a NATO Reziliencia Bizottság szerveivel való kapcsolattartást.
Kabinetek szerepének megerősítése
A módosítás egyértelmű keretek között rögzíti a kormány kabinetjeinek működését, és megerősíti a Védelmi Kabinet szerepét. A kabinetek ügydöntő jogkörrel rendelkeznek saját szakterületükön; külön kiemelt szervek a következők:
- Stratégiai Kabinet
- Gazdasági és Költségvetési Kabinet
- Fejlesztési Kabinet
- Védelmi Kabinet
A Védelmi Kabinet ügydöntő jogköre kiterjed többek között a honvédelemre, a közbiztonságra, a terrorizmus elleni küzdelemre, a kiberbiztonságra, a polgári hírszerzésre és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányítására, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolására.
A Fejlesztési Kabinet hatásköre
A Fejlesztési Kabinethez tartoznak többek között az állami beruházások, az uniós források hazahozatala és felhasználása, a közlekedés, a lakáspolitika, a közbeszerzések és a terület‑ és vidékfejlesztés kérdései.
Célok és indokok
A kormányzat indoklása szerint a módosítások célja, hogy világos felelősségi viszonyok legyenek, csökkenjenek a párhuzamosságok és gyorsuljon a döntéshozatal. A változások különösen az e‑kormányzás, a kiberbiztonság, az adatvagyon‑gazdálkodás, a mesterséges intelligencia és a korai gyermekgondozás területein adnak át vagy pontosítanak feladatokat és felelősségeket.
Hatálybalépés
A Miniszterelnökség közlése alapján a módosítások döntő többsége 2026. szeptember 1-jén lép hatályba.
Címlapkép forrása: EU
Címkék: kiberbiztonság, mesterséges intelligencia, honvédelem, miniszterelnökség, kormányzat, közigazgatás, nemzetbiztonság, kabinet, magyar kormány, tisza‑kormány
