Az The Atlantic forrásai szerint példátlan hadműveleti koncepciót dolgoztak ki az orosz–ukrán háború lezárását célzó elképzelések részeként: mesterséges intelligenciával vezérelt, autonóm drónok tömeges bevetésével bénították volna meg Moszkva és a főváros környéki repülőterek polgári forgalmát. A tervet végül túl kockázatosnak ítélték és elvetették.
A terv lényege
A javaslat szerint éjszakánként akár ezer, kisméretű, olcsó, mesterséges intelligencia által vezérelt drónt indítottak volna a moszkvai repülőterek ellen. Az autonóm eszközök emberi beavatkozás nélkül, saját felismerő képességükre támaszkodva azonosították volna célpontjaikat. A koncepció nagy léptéke miatt ilyen rendszer bevetése még nem történt meg éles harci körülmények között. A hadművelet fedőneve „M&Ms” volt, utalva a nagyszámú, apró és egyforma drónra.
Stratégiai cél és várható hatás
A stratégia mögötti megfontolás az volt, hogy a moszkvai repülőterek működésének tartós akadályozása elsősorban az orosz elit és a Putyin-párti körök számára okozna érzékeny kényelmetlenséget. A nyugati szankciók következtében jelenleg csak néhány légitársaság — köztük a Turkish Airlines és az Emirates — üzemeltet járatokat Moszkvába, amelyeket elsősorban tehetős utazók használnak Isztambul és Dubaj felé. A járatok leállása nyomást generálhatott volna a belföldi elit egyes csoportjai részéről a béketárgyalások megkezdésére.
Vezető szereplők és előkészületek
A művelet előkészítését Mihajlo Fedorov védelmi miniszter számlájára írták: ő dolgozta ki a koncepciót és titokban szervezte a megvalósításhoz szükséges csapatokat. Fedorov állítólag összeállította azt a programozócsapatot, amely az MI-alapú vezérlőrendszert fejlesztette, és európai partnerektől szerzett forrásokat az autonóm drónok tömeggyártásához. A felkészülést a források szerint tavasszal és kora nyáron folytatták.
Aggályok és a terv visszavonása
Amikor az év elején a tervet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elé terjesztették, az elnök komoly aggályokat fogalmazott meg. Attól tartott, hogy az autonóm drónok tévesen polgári repülőgépet is találat érhet, ami a nemzetközi közvélemény szemében az akciót kalózkodásként értelmezné. A kidolgozók több enyhítő javaslatot is felvetettek, például a légitársaságok előzetes figyelmeztetését annak érdekében, hogy kivonják gépeiket az érintett repülőterekről.
A készülődést júliusban állították le, amikor Zelenszkij váratlanul menesztette Mihajlo Fedorovot. A The Atlantic forrásai szerint a kockázatok és az elnöki fenntartások együttesen vezettek ahhoz, hogy a tervet végül elvetették.
Hivatalos reakciók és cáfolatok
Az elnöki hivatal egyik névtelenséget kérő tisztviselője a lapnak nyilatkozva tagadta a terv létezését, és „teljes képtelenségnek" minősítette a beszámolót. Ugyanakkor rámutatott: Ukrajna törekszik az orosz repülőterek működésének megzavarására, és időről időre dróncsapásokkal rövid ideig sikerül is hasonló hatást elérni. A tisztviselő azt is közölte, hogy az ország nem rendelkezik olyan nagytávolságú, rendkívüli pontosságú fegyverekkel, amelyek a polgári lakosságot teljes bizonyossággal kizáró kockázat nélkül tudnák érinteni.
Miért számít ez?
A tervezet bemutatja, hogy a háború során alkalmazott eszközök és elképzelések milyen gyorsan fejlődnek a mesterséges intelligencia és a dróntechnológia terén. Ugyanakkor az eset rávilágít a politikai, jogi és etikai kockázatokra is: a civil forgalom célzása, a tévedések lehetősége és a nemzetközi megítélés mind meghatározó tényezők voltak a döntésben.
Megjegyzés a cikk előkészítéséről
Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre; a végső tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.
