A mesterséges intelligencia terjedése következtében világszerte felgyorsult az adatközpontok építése, ami egyre élesebb vitákat vált ki az intézmények jelentős energia‑ és vízfogyasztása miatt. Az Egyesült Államokban például több tucat, kifejezetten adatközpontok áramellátására tervezett gázerőmű előkészítése zajlik, miközben lakossági és környezetvédelmi ellenállás is erősödik.
Off‑grid gázprojektek és kibocsátási becslések
Az Environmental Integrity Project (EIP) július eleji jelentése 74 olyan gáztüzelésű erőműprojektet vizsgált, amelyek közvetlenül adatközpontokat látnának el árammal, anélkül hogy a megtermelt villamos energiát az elektromos hálózatba táplálnák. Az EIP becslése szerint ezek a projektek éves szinten mintegy 662 millió tonna üvegházhatású gáz kibocsátásával járhatnak — ez nagyságrendileg megegyezik Ausztrália vagy Franciaország éves kibocsátásával, és több mint tizennégyszerese (a forrás szerint több mint 12‑szerese) Magyarország éves kibocsátásának. A Reuters által ismertetett szabályozási dokumentumok és interjúk szerint az ilyen „off‑grid” projektek jóváhagyása az USA több helyén gyorsabban zajlik, részben azért, mert a fejlesztők azzal érvelnek, hogy privát ügyfeleket szolgálnak ki, és így mentesülnek számos szövetségi előírás alól. Ennek eredményeként elkerülhetők a hosszabb engedélyezési eljárások, környezeti tanulmányok és nyilvános meghallgatások.
Miért aggódnak a közösségek és civil szervezetek?
Az adatközpontok működtetéséhez nagy mennyiségű villamos energia és nagyszabású hűtés szükséges, ami jelentős vízfogyasztással is jár. Több környezetvédelmi szervezet — köztük a Greenpeace, a Friends of the Earth és a Food & Water Watch — levelet küldött képviselőknek, és 2025 decemberében több mint 230 amerikai környezetvédelmi szervezetből álló koalíció országos moratóriumot követelt az új adatközpontok építésére.
Közvélemény‑adatok is alátámasztják az ellenállást: a Gallup által március 2. és 18. között végzett felmérés szerint az amerikaiak körülbelül 70%-a ellenzi, hogy mesterséges intelligencia céljára szolgáló adatközpont épüljön a lakóhelye közelében; a válaszadók 48%-a határozottan ellenezte az ilyen projekteket. Egy júliusi Reuters/Ipsos felmérés pedig azt jelezte, hogy az amerikaiak csak mintegy egyharmada helyesli az adatközpont‑építések gyors ütemét.
A tiltakozók többsége nem az AI‑technológia alkalmazásával szemben foglal állást, hanem a helyi környezeti hatások (vízfelhasználás, energiaterhelés, zaj, tájkép) miatt aggódik: a Gallup‑adatok szerint az ellenzők közel háromnegyede a környezeti következményeket említette fő indokként. A politikai kockázat is számottevő: mindkét pártvonalnál elutasító a többség, de a demokrata szavazók nagyobb arányban ellenzik az adatközpontok helyi telepítését, mint a republikánusok (56% vs. 39%).
Nemzetközi példák és európai ellenállás
Ausztráliában az Anthropic például fejlesztési terveket vizsgál, és az országban folytatott energiapolitikai viták kapcsán Alan Finkel, a National Electricity Market Review korábbi vezetője arra mutatott rá, hogy például egy 20 gigawattos kapacitás elérése jelentős kihívást jelentene, és ilyen fejlesztés Ausztrália villamosenergia‑termelésének körülbelül 60%-os növekedését jelentené.
Európában is nő az ellenállás. A Beyond Fossil Fuels megbízásából 2025 októberében Németországban, Írországban, Spanyolországban, Svájcban és az Egyesült Királyságban végzett felmérés szerint a válaszadók 72%-a támogatja, hogy új adatközpontok csak akkor épülhessenek, ha azok áramellátását új megújuló energiaforrások biztosítják. A megkérdezettek 73%-a azt is szeretné, hogy a kormányok határozzanak meg konkrét kritériumokat az energiaelosztás prioritásairól, és amikor kilenc szektort kellett rangsorolni, az adatközpontokat sorolták a legkevésbé fontos helyre energia‑ vagy vízhiány esetén. A válaszadók 69%-a aggódik amiatt, hogy az adatközpontok befolyásolhatják saját vízellátásukat; 75% szerint hatással lehetnek a környező ökoszisztémák vízellátására; és 72% tart attól, hogy a helyi iparágak vízellátását befolyásolhatják. Emellett a többség nagyobb átláthatóságot követel az adatközpontok környezeti hatásairól, energiafogyasztásáról és energiaforrásairól.
Jogviták és precedensek
A London School of Economics éves elemzése szerint 2015 óta mintegy 3 600 klímaváltozáshoz kapcsolódó perben egyre több ügy érinti az adatközpontok energiaforrásait, vízfogyasztását és légszennyezését. Az egyik korai, sikeres peres ügy 2020‑ban zajlott Santiagóban (Chile), ahol a lakosok és a helyi önkormányzat támadásával a Google tervezett Cerrillos‑projektjét leállították arra hivatkozva, hogy az éghajlati hatásokat nem vették megfelelően figyelembe.
Írország különösen érintett helyszín: ott a kontinentális központok koncentrálódása — Google, Meta, Apple, Microsoft és mások — komoly társadalmi vitákat eredményezett, különösen a vízfogyasztás és az energiaárak emelkedése kapcsán. Az ír kormány ugyanakkor továbbra is ösztönözni kívánja az adatközpont‑szektor bővülését, még akkor is, ha az már az ország villamosenergia‑fogyasztásának jelentős részét teszi ki.
Következmények és javasolt irányok
A cikk forrásai szerint a technológiai fejlődés és az adatközpontok növekvő energiaigénye közötti feszültség gazdasági, környezetvédelmi és politikai kérdéssé vált. A vita középpontjában több megoldási javaslat áll: a nagyobb átláthatóság megkövetelése, a jogi és engedélyezési szabályok szigorítása, valamint annak biztosítása, hogy új adatközpontok csak új megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódjanak. Ezek az intézkedések csökkenthetik a helyi lakosság és civil szervezetek ellenállását, és mérsékelhetik a beruházások hosszú távú klímahatásait.
