A mesterséges intelligencia egyre több rutinfeladatot vesz át a brüsszeli közügyi tanácsadó cégeknél, és ez különösen a pályakezdők elhelyezkedési esélyeit ronthatja — írja az Euractiv. A változás részben annak köszönhető, hogy a technológia gyorsan és olcsón képes ellátni olyan munkafolyamatokat, amelyek eddig a fiatal kollégák napi teendői közé tartoztak.
Mit végeznek ma a közügyi tanácsadók?
Brüsszelben tízezrek dolgoznak tanácsadóként azon, hogy segítsék a vállalatokat és szervezeteket az uniós jogalkotás követésében, a döntéshozók elérésében és érdekeik képviseletében. Munkájuk nagy részét eddig a szabályozási fejlemények figyelése, a nyilvános információk gyűjtése, valamint vezetői háttéranyagok és találkozók előtti tájékoztatók összeállítása jelentette — olyan feladatok, amelyeket az AI ma egyre inkább képes automatizálni.
Kik a leginkább veszélyeztetettek?
Mivel az AI különösen a rutinszerű monitoring- és háttéranyag-készítési feladatokat tudja hatékonyan ellátni, az átalakulás elsősorban a karrierlétra alsó szintjein lévő állásokat veszélyezteti. A brüsszeli munkaerőpiac eleve telített: sok fiatal szakember több gyakornoki program után sem talál tartós állást, így a junior pozíciók beszűkülése komoly hatással lehet a pályakezdők kilátásaira.
Változó csapatösszetétel és szerepek
Mark Dober külön publikációra hivatkozva arra mutat rá, hogy a brüsszeli lobbiszektor talán valamivel ellenállóbb lehet a technológiai átalakulással szemben, mint a hagyományos üzleti tanácsadás. Ugyanakkor Dober szerint az AI felszabadíthat kapacitásokat a stratégiai munkára és a lobbistratégiák kidolgozására, miközben a belépő szintű állások jövője kevésbé biztos.
A tanácsadói csapatok összetétele megváltozhat: ha az ügyfelek inkább tapasztalt szakértőktől kérnek nagyobb hozzáadott értékű stratégiai tanácsot, akkor a korábban nagy csoportokban alkalmazott, különböző tapasztalati szintű munkatársak szerepe visszaszorulhat.
Cégek érvei és a technológia használata
Egyes nagy brüsszeli tanácsadó cégek már AI-eszközökkel végzik a monitoringfeladatok egy részét. Az érvelésük szerint az automatizálás lehetővé teszi, hogy a fiatal munkatársak több időt szenteljenek a politikai döntéshozókkal való kapcsolatépítésre, a bizalom kiépítésére és a nem nyilvános szakpolitikai információk megszerzésére — olyan feladatokra, amelyeket nehezebb gépesíteni.
Ugyanakkor a cégek többsége jelenleg inkább kísérletezik az AI-val, mintsem alapvető működési elemként kezeli azt. Ezt mutatja, hogy a pályakezdőknek szóló álláshirdetések között továbbra is kevés olyan szerepel, amely kifejezetten elvárásként tünteti fel az AI-ismereteket, bár az iparági szereplők a következő évektől jelentősebb átalakulást várnak.
Új szereplők és a szükséges készségek
Az AI-alapú szabályozásfigyelést és uniós szakpolitikai elemzést kínáló új üzleti szereplők megjelenése is várható. Emiatt a hagyományos tanácsadóknak és a pályakezdőknek egyaránt azokban a képességekben érdemes erősíteniük, amelyekhez személyes jelenlét, tárgyalási készség és a döntéshozók működésének gyakorlati ismerete szükséges — olyan területeken, amelyeket a számítógép előtt nem lehet teljes mértékben helyettesíteni.
Miért számít ez?
Az AI által előidézett átalakulás a munkaerőpiac szerkezetét változtathatja meg Brüsszelben: míg egyes rutinfeladatok eltűnnek vagy automatizálódnak, a személyes kapcsolatok, a stratégiai tanácsadás és a terepen szerzett tapasztalat értéke nőhet. A pályakezdők és a tanácsadó cégek számára ez alkalmazkodást jelenthet a készségek és a teamek újragondolása révén.
