Az amerikai fogyasztói árindex (CPI) júliusi adatai összességében tovább mérsékelték az inflációt, ám a részletekben egy feltűnő elmozdulás látható: az AI-beruházások felfutása erőteljesen megjelenik a technológiai termékek áraiban. A havi CPI 0,1 százalékkal nőtt, az éves infláció 3,5 százalékról 3,4 százalékra csökkent, a maginfláció havi 0,2 százalék volt és éves szinten 2,5 százalék. Ennek ellenére az informatikai árucikkeknél jelentős áremelkedést mértek.
Milyen számokat látunk?
- Az informatikai termékek ára júliusban havi 1,4 százalékkal emelkedett. A Bank of America (BofA) szerint ez önmagában 12 bázisponttal növelte a magtermék-inflációt.
- A számítógépek, perifériák és okosotthon-eszközök ára havi alapon 3,5 százalékkal nőtt.
- Az okostelefonok ára havi 1,1 százalékkal emelkedett.
- A számítógépes szoftverek és tartozékok éves áremelkedése 21,2 százalék volt.
Ezek különösen feltűnő adatok annak fényében, hogy az elmúlt évtizedekben sok elektronikai termékre jellemző volt inkább az árcsökkenés.
Mi okozza az áremelkedést?
A háttérben elsősorban az üzleti AI-kereslet és az adatközponti beruházások állnak. Az AI-infrastruktúrához nemcsak gyorsítók (például Nvidia típusú GPU-k) kellenek, hanem nagy mennyiségű DRAM, NAND flash memória, processzorok, hálózati eszközök és adattároló kapacitás is. A chipgyártók a magasabb árrésű szerverpiac felé irányítják a kapacitást, így kevesebb alkatrész jut a PC-kbe és okostelefonokba.
A TrendForce előrejelzése szerint a hagyományos DRAM szerződéses ára a harmadik negyedévben 13–18 százalékkal, a NAND flash ára pedig 10–15 százalékkal emelkedhet negyedéves alapon. A kutatócég szerint az emelkedő komponensköltségek miatt a notebook- és okostelefon-gyártók kénytelenek fogyasztói áraikat emelni.
Az AI-beruházások makrogazdasági mérete
A beruházások nagysága is jelentőssé vált: a Goldman Sachs becslése szerint a legnagyobb hyperscalerek 2026-os beruházási kiadásai megközelíthetik a 750 milliárd dollárt. A Morgan Stanley vezérigazgatója pedig júliusi nyilatkozata szerint a 2026-ra várt globális adatközponti beruházási összeg a korábbi 575 milliárd dollárról körülbelül 850 milliárd dollárra emelkedett. Ez olyan keresleti sokkot jelent, amely a félvezetőkon túl az elektromos hálózatokra, építőiparra és finanszírozási piacokra is hatással van.
Keresleti és kínálati mechanizmusok
A Bank of America szerint az AI-boom inflációs hatása nem csak a termelési költségek közvetlen növekedésén keresztül jelentkezhet. A technológiai részvények árfolyamemelkedése vagyonhatást eredményezett egyes amerikai háztartásoknál, ami támogathatja a fogyasztást és így a keresletet. Ugyanakkor a technológiai termékek súlya a CPI-kosárban viszonylag kicsi: a júliusi CPI-ben az "information technology commodities" kategória súlya mindössze 0,736 százalék, a számítógépes szoftverek és tartozékoké pedig 0,031 százalék. Emiatt még a két számjegyű áremelkedésük is csak korlátozottan befolyásolja a teljes fogyasztói árindexet.
A Federal Reserve vizsgálata azonban rámutatott, hogy a szoftverárak mérésénél módszertani nehézségek is vannak: az AI-funkciók megjelenése, folyamatos termékfrissítések és az előfizetéses üzleti modellek bonyolítják a minőségváltozások megfelelő kezelését az inflációs statisztikákban. A Fed szerint bizonyos korrekciók hatására a kimutatott áremelkedés több mint fele is eltűnhetne, azaz egy részét a jobb minőség vagy több funkció magyarázza.
Mit mondanak a döntéshozók?
Kevin Warsh, a Federal Reserve-hez jelölt személy júliusi kongresszusi meghallgatásán elismerte, hogy az AI-beruházási boom a következő 12 hónapban felfelé nyomhatja a mért árakat. Lisa Cook Fed-kormányzó szintén az AI-beruházásokat említette a felfelé mutató inflációs kockázatok között. Ugyanakkor mindketten és mások is hangsúlyozták, hogy hosszabb távon az AI potenciálisan dezinflációs hatású lehet, ha jelentős termelékenységnövekedést hoz.
Rövid táv vs. hosszú táv
A szakértők szerint az AI hatása kétfázisú lehet: rövid távon az infrastruktúra kiépítése és a komponenshiány felfelé nyomhat bizonyos árakat; hosszabb távon viszont a technológia termelékenységet javítva csökkentheti az egységköltségeket. A jelenlegi adatok alapján az amerikai gazdaság inkább az első, beruházási fázisban van, ezért most az inflációs kockázat rövid távon nő.
Ha a magasabb technológiai árak szélesebb költségcsatornákon (energiaigény, építőipari kapacitás, bérek, finanszírozás) keresztül terjednek át, akkor az AI-boom makroszinten is mérhető inflációs tényezővé válhat. Ha azonban a kínálat gyorsan alkalmazkodik és később megérkeznek a termelékenységi előnyök, az inflációs nyomás átmenetinek bizonyulhat.
Következtetés
A júliusi adatok arra utalnak, hogy az AI-forradalom rövid távon nem az olcsósodást hozza, hanem bizonyos technológiai termékek drágulását. A hosszabb távú dezinflációs potenciál továbbra is fennáll, de előbb ki kell fizetni az infrastruktúra költségét — és ennek egyre nagyobb részét már a fogyasztók is érzik.
Címkék: infláció, Federal Reserve, mesterséges intelligencia, technológiai árak, DRAM, NAND, adatközpont, Bank of America, Goldman Sachs, Morgan Stanley, Kevin Warsh, Lisa Cook
