Az elmúlt években geopolitikai konfliktusok, kibertámadások, ellátási láncokat érintő fennakadások és hirtelen gazdasági fordulatok jellemezték a vállalati környezetet. Az EY nemzetközi kutatása, amelyet 1 200 kockázatkezelési vezető bevonásával végeztek, arra mutat rá, hogy a mesterséges intelligencia (AI) képes lehet korábban azonosítani az ilyen események előjeleit, és feltárni a különböző területek közötti, elsőre nem egyértelmű összefüggéseket.
A közelmúlt példái jól érzékeltetik, hogyan válhat egy helyi vagy régóta ismert kockázat rövid idő alatt globális üzleti veszéllyé. A Hormuzi-szoros körüli feszültségek például nem csak az energiapiacokat érintik: hatnak a szállítási útvonalakra, növelhetik a beszerzési költségeket, és zavart okozhatnak az ellátási láncban. Ilyen, több területet és kontinenst érintő helyzetek kezelése egyre nagyobb kihívást jelent a vállalatok számára.
Mit tud nyújtani az AI?
Az AI nagy mennyiségű adat elemzésével képes lehet hamarabb észrevenni a figyelmeztető jeleket, és a különböző forrásokból származó információk összevetésével felismerni kapcsolódásokat, amelyeket emberi elemzők nehezebben látnak meg. Az EY megállapítása szerint ilyen korai előrejelzések jelentősen csökkenthetik a potenciális veszteségeket és versenyelőnyt biztosíthatnak azoknak a cégeknek, amelyek érdemben alkalmazzák őket.
Az EY üzleti tanácsadással foglalkozó területének vezetője, Molnár Péter szerint: „A vállalatvezetőknek ma már nem elég évente néhányszor áttekinteni a legfontosabb kihívásokat. Folyamatosan változó helyzetekben kell azonosítaniuk a kockázatokat és ennek megfelelően döntéseket hozniuk. A mesterséges intelligencia abban segíthet, hogy korábban felismerjék a figyelmeztető jeleket és jobban megértsék az egymással összefüggő események várható hatásait.”
Erik Slooten, az EY AI Confidence partnere egy konkrét példát említett: egy vezető európai autógyártó AI-ügynökalapú rendszere előre jelezte a Hormuzi-szoros lezárása miatt kialakuló héliumhiány várható hatásait. Az ilyen előrejelzések szerinte milliós veszteségeket előzhetnek meg és jelentős versenyelőnyt teremthetnek.
A gyakorlat: kísérletezés és hatékonyságfókusz
Ugyanakkor a kutatás rávilágít arra, hogy a legtöbb vállalat még mindig kísérleti fázisban használja az AI-t: elsősorban a folyamatok gyorsítására és a hatékonyság növelésére alkalmazzák, de még nem építették be széles körben a stratégiai döntéshozatalba.
A felmérés szerint jelentős a különbség azok között a szervezetek között, amelyek a kockázatkezelést stratégiai döntéshozatali funkciónak tekintik, és azok között, amelyek hagyományos támogató szerepként kezelik azt. Az előbbi csoportba tartozó vezetők 70%-a számít arra, hogy az AI alapjaiban alakítja át a kockázatkezelést, míg a hagyományos hozzáállású vállalatoknál ez az arány 40%.
Miért számít ez a vállalatoknak?
Az, hogy egy szervezet hogyan pozícionálja a kockázatkezelést — stratégiai szinten vagy támogatóként — jelentősen befolyásolja, mennyire képes kihasználni az AI nyújtotta előnyöket. Azok a cégek, amelyek integrálják az AI-alapú korai figyelmeztető rendszereket a döntéshozatali folyamataikba, hamarabb reagálhatnak a többdimenziós kockázatokra, és csökkenthetik a váratlan események okozta anyagi károkat.
Forrás: Magnific
