Az utóbbi hetekben feltűnő kibertámadássorozat újra rávilágított arra, hogy a közművek és más kritikus infrastruktúra rendszereinek digitális sebezhetőségei milyen komoly kockázatot jelentenek — és hogy a mesterséges intelligencia (AI) ezen sebezhetőségek kiaknázását jelentősen megkönnyíti.
Mi történt
A The Telegraph beszámolója szerint iráni hátterű hackerek betörtek egy brit erőműbe, amely négy napos leállást eredményezett. Ez az esemény egybeesett azzal a kibertámadássorozattal, amely amerikai vízkezelő rendszereket érintett. Az Egyesült Államok kormányzati forrásai múlt héten figyelmeztettek, hogy a támadók AI által generált kihasználó (exploitation) scriptet használnak egy, a kritikus infrastruktúrában gyakran megtalálható eszköz ellen — az eszköz szerepe kulcsfontosságúnak bizonyult az amerikai vízrendszereket ért támadásokban.
Markus Mueller, a Nozomi Networks kritikus infrastruktúra-biztonsággal foglalkozó cégének helyszíni CISO-ja azt mondta az Axiosnak, hogy közepes szintű bizalommal tartja valószínűnek a kapcsolódást a brit és az amerikai incidensek között, ugyanahhoz a fenyegető szereplőhöz köthetően.
Miért számít ez
A döntéshozók évekkel ezelőtt is figyelmeztettek: a kritikus infrastruktúra gyenge kibervédelme valós világba nyúló következményekkel járhat. Példaként Sen. Angus King (független, Maine) öt évvel ezelőtt azt mondta a Kongresszusnak, hogy az amerikai vízszolgáltatók sebezhetőségei „rendkívül veszélyes helyzetet” jelentenek; szerinte az USA a legtöbben összekapcsolt, ugyanakkor a legsebezhetőbb ország.
Mit változtat az AI
A szakértők többsége szerint az AI nem alapvetően változtatja meg a behatolás módszereit, hanem csökkenti az időt és a szakértelmet, amely korábban szükséges volt a speciális berendezések megértéséhez és kihasználásához. Diana Kelley, a Noma Security ügyvezető információbiztonsági vezetője az Axiosnak elmondta, hogy az AI lerövidíti a "továbbá költséget és szakértelmet" ahhoz, hogy a már meglévő gyengeségeket ki lehessen használni.
A korábbi gyakorlat az volt, hogy a támadóknak vagy maguknak kellett megszerezniük a célzott eszközöket, vagy részletes műszaki kézikönyveket kellett áttanulmányozniuk. Most ezek a lépések részben automatizálhatók, és az AI által segített eszközök gyorsabban állítanak elő konkrét támadó kódokat.
Kormányzati és szabályozói reakciók
A kormányok nem hagyták teljesen figyelmen kívül a problémát, de a szabályozási erőfeszítések lassúak és jogi, politikai, valamint finanszírozási akadályokba ütköztek. A Biden-közigazgatás idején az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (Environmental Protection Agency, EPA) megkísérelte kötelezővé tenni az alapvető kiberbiztonsági intézkedéseket a vízszolgáltatóknál, de a szabályozást később visszavonták állami és iparági jogi kihívások miatt.
Mayuresh Dani, a Qualys biztonsági kutatásvezetője szerint az elmúlt időszak szövetségi forráskivonásai és a szövetségi pályázati támogatások bizonytalansága sebezhetőbbé tette a közösségeket a jövőbeli támadásokkal szemben. John Gallagher, a Viakoo automatizált kiberbiztonsági cég alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy pusztán iránymutatások és kormányzati figyelmeztetések nem fognak lépést tartani a támadókkal, mivel a védekezés gyakran bürokratikus költségvetési ciklusokra és többéves jogalkotási folyamatokra épül.
A támadások hatása és a további bizonytalanságok
Eddig a támadások hatása viszonylag korlátozottnak tűnik: néhány településen a támadók befolyásolták a helyi víznyomást, ami óvintézkedésként főzési tanácsokat eredményezett; a brit erőmű elleni incidensről a The Telegraph azt közölte, hogy nem érintette az Egyesült Királyság szélesebb energiaszolgáltatását vagy energiatermelését.
Ugyanakkor számos lényeges részlet a brit üggyel kapcsolatban még ismeretlen: nem tisztázott, hogy milyen típusú erőművet támadtak, és mely eszközökhöz fértek hozzá — hangsúlyozta Markus Mueller.
Miért marad vonzó célpont a kritikus infrastruktúra
Margaret Cunningham, a Darktrace biztonsági és mesterséges intelligencia-stratégiai alelnöke szerint a kritikus infrastruktúra azért marad különösen vonzó célpont államok támogatásával működő támadók számára, mert még kisebb zavarok is nagyon látványos következményekkel járhatnak. Az AI ugyan növeli a támadók sebességét és elérését, de nem szünteti meg azokat a régóta fennálló problémákat, mint a kitettség, a nehézkes javítási folyamatok és az olyan rendszerek, amelyeket nem lehet egyszerűen kikapcsolni.
Következő lépések
A szakértők szerint érdemes figyelni a további vizsgálatok eredményeit, különösen az Egyesült Királyságban feltárt erőmű-incidens részleteit, továbbá a szabályozói és finanszírozási válaszlépéseket, amelyek meghatározhatják, mennyire képesek a közművek felkészülni az AI-vezérelt fenyegetésekre.
Források a cikk állításaihoz: The Telegraph, egyesült állami kormányzati közlemények és biztonsági szakértők — Markus Mueller (Nozomi Networks), Diana Kelley (Noma Security), Mayuresh Dani (Qualys), John Gallagher (Viakoo), Margaret Cunningham (Darktrace).
