Az Egyesült Államok 2026-os félidős választásai előtt a politikai kampányok és külső csoportok jelentős összegeket fordítottak olyan hirdetésekre, amelyeket legalább részben mesterséges intelligencia (AI) segített létrehozni. A Gizmodo a Wesleyan Media Project adataira hivatkozva közölte, hogy a kampányok több mint 137 millió dollárt költöttek ilyen anyagok sugárzására — ez óriási ugrás ahhoz képest, hogy 2024-ben azonos célra mindössze körülbelül 50 000 dolláros költést regisztráltak.
Mekkora volt az aktivitás és hogyan mérték?
A kutatók 220 olyan politikai hirdetést azonosítottak az idei évben, amelyek készítése során mesterséges intelligenciát használtak, ezek 34 államban jelentek meg. A valós szám ennél magasabb lehet, mivel nem mindig könnyű megállapítani egy videó vagy kép eredetét, és csupán 30 állam írja elő, hogy jelezni kell az AI használatát a politikai hirdetésekben. Szövetségi szinten egységes, minden hirdetésre kiterjedő szabályozás nem alakult ki.
Ki használta a legtöbbet az AI-t — és mennyit költöttek rá?
A Wesleyan Media Project elemzése szerint a republikánus kampányok jóval nagyobb arányban alkalmaztak AI-vel készített politikai hirdetéseket, és ezekre az anyagokra többet is költöttek, mint a demokraták: az arányok 81 százalék versus 12 százalék. Emellett a költésük aránya (88 százalék) magasabb, mint a hirdetések aránya, ami arra utal, hogy átlagosan nagyobb összeget fordítottak egy-egy AI-szegmensre.
Miért fontos ez a változás?
Az AI-vel előállított képek, videók és kreatív anyagok jelentősen lerövidíthetik a kampányok előállítási idejét és csökkenthetik költségeiket. Ugyanakkor a technológia arra is lehetőséget ad, hogy olyan jeleneteket vagy kijelentéseket mutassanak be — például hamisított beszédeket vagy soha el nem hangzott nyilatkozatokat — amelyek a valóságban nem történtek meg. Ez megnehezíti a választók számára megkülönböztetni a hiteles felvételeket a digitálisan módosított vagy teljesen generált tartalmaktól.
Fontos hangsúlyozni, hogy nem minden AI-vel készített kampányanyag félrevezető: egy mesterségesen előállított háttérkép vagy illusztráció önmagában nem feltétlenül torzítja a valóságot. A problémát akkor okozza a technológia, amikor valódi személyek szájába adnak hamis állításokat, vagy kitalált eseményeket mutatnak be valós eseményként.
Politikai reakciók és stratégia
A demokraták relatív visszafogottsága az AI-hirdetésekkel kapcsolatban részben érthető: a pártban erősebb az igény a technológia szigorúbb szabályozására, és több demokrata politikus kifejezetten elhatárolódik az AI által generált politikai hirdetésektől. Példaként említik James Talarico texasi demokrata jelölt kísérőüzenetét, amely hirdetéseinek végén megjegyzi: „Emberek alkották. Nem mesterséges intelligencia.”
Mi dől el a novemberi választás után?
Az, hogy mennyire volt hatékony és arányban állt-e a befektetett költségekkel az AI bevonása a kampányokba, részben csak a 2026. novemberi választások utáni eredményekből áll majd össze. A tét azonban már túlmutat azon, hogy melyik párt szerzi meg a Kongresszus többségét: a kérdés az is, milyen szerepet kap a mesterséges intelligencia a jövő politikai kommunikációjában és milyen szabályozási válaszok születnek erre a jelenségre.
