Az Anthropic bejelentette, hogy a jövőben vízjellel látja el a saját modelljei által generált szövegeket, köztük a Claude rendszert is, hogy megfeleljen az Európai Unió vonatkozó szabályozásának. A változásról a vállalat egy frissített támogatási oldalon tájékoztat.
Az Európai Unió AI Act-jének átláthatósági kódexe, amely 2024. augusztus 2-án lépett hatályba, megköveteli, hogy az AI által létrehozott vagy szerkesztett tartalmak legyenek olyan módon megjelölve, hogy más rendszerek is fel tudják ismerni azokat.
Milyen megoldást használ az Anthropic?
Az Anthropic közlése szerint minden, augusztus 2. után kiadott modell automatikusan tartalmazni fog olyan technológiát, amely vízjelezi mind a számítógéppel generált szöveget, mind a fájlokat. A fájlok esetében a cég a C2PA nyílt szabványt alkalmazza.
A társaság azt is ígéri, hogy a régebbi modellekre is kiterjeszti a támogatást. A támogatási oldal szerint a vízjel része lesz a szövegnek, így „amikor a szöveget másoljuk és beillesztjük, a vízjel vele fog utazni, és bizonyos szerkesztések esetén megmaradhat. A vízjelezés modellszinten lesz alkalmazva, ami azt jelenti, hogy jelen lesz, bármely Claude termékből vagy felületről származzon a szöveg.”
Nem egyértelmű azonban, hogy pontosan mekkora szerkesztés szükséges a vízjel eltávolításához; az Anthropicot megkérdeztük erről, és frissítjük a cikket, ha választ kapunk.
Mely termékekre vonatkozik?
A vállalat közleménye szerint a vízjelezés vonatkozik többek között a Claude platform API-ra, valamint a Claude, Claude Code, Claude Cowork és Claude Tag termékekre.
Szélesebb iparági kontextus
A platformok sorra vezetik be az AI-tartalmak megjelölését mind a felhasználói visszhang, mind a szabályozói ellenőrzés elkerülése érdekében. Például a Suno nevű AI zenei platform bejelentette, hogy megjelöli a rendszerében létrehozott zeneszámokat egy jogi kihívássorozatot követően. Szintén nemrég a Substack hírlevél-szolgáltató a Pangrammal együttműködve kezdte el az AI-val generált tartalmak jelölését; Chris Best, a Substack vezérigazgatója eközben felhívta a figyelmet a „Claudefishing” kifejezésre, amely az AI-vel előállított tartalmak megtévesztő használatára utal.
Az Anthropic mellett olyan szereplők, mint a Black Forest Labs, Google, Meta, Microsoft, OpenAI és Synthesia, szintén jelezték, hogy betartják az EU átláthatósági kódexét.
Mikor lépett életbe a szabály és miért fontos?
Az augusztus 2-án hatályba lépett kódex célja, hogy növelje az átláthatóságot az AI-alkalmazások terén, lehetővé téve a felhasználók és rendszerek számára, hogy felismerjék az ember által készített és a gép által módosított vagy létrehozott tartalmakat. Az olyan technikák, mint a vízjelezés, egyik lehetséges eszközt jelentik ennek a megfelelésnek a biztosítására.
