A Trump-kormányzat hétfőn új exportkorlátozások bevezetésére készült az Egyesült Államokon kívüli mesterségesintelligencia-chipekre és adatközpontokra. Az intézkedés célja, hogy a vállalatok – különösen a kínai cégek – ne kerülhessék meg az amerikai exportszabályokat más országokban működő AI-infrastruktúra távoli használatával.
Az ideiglenes szabály alapján a kereskedelmi minisztérium engedélyét kell kérni AI-chipek és szerverek exportjához, reexportjához vagy átadásához a világ bármely adatközpontjába, ha az számítási kapacitást biztosíthat kínai vagy más korlátozás alá eső országban működő vállalatoknak.
A távoli hozzáférésre vonatkozó előírások az amerikai D:5 országcsoportban székhellyel rendelkező cégeket célozzák. A csoportba Kína, Oroszország, Irán és Észak-Korea mellett további 18 ország tartozik. A meglévő amerikai szabályok már most is engedélyhez kötik az AI-chipek szállítását olyan vállalatoknak, amelyek e csoport valamely országában működnek, vagy amelyek tulajdonosa ottani vállalkozás.
Kapacitásküszöb és ellenőrzési kötelezettség
Az új szabály azokra az adatközpontokra vagy hálózatokra vonatkozik, amelyek több mint 12 millió összesített feldolgozási teljesítményt, azaz TPP-t képesek nyújtani. Ez az amerikai exportellenőrzésben használt mérőszám nagyjából 750 Nvidia H100 vagy H200 chip maximális számítási teljesítményének felel meg.
A korlátozás a közvetítőkön és brókereken keresztüli közvetett hozzáférésre is kiterjed. Az exportőröknek és az adatközpontok üzemeltetőinek figyelemmel kell kísérniük ügyfeleik tulajdonosi szerkezetét és tevékenységét, hogy megbizonyosodjanak arról: azokat nem a D:5 csoporthoz tartozó szereplők irányítják. A már működő, érintett szolgáltatást nyújtó adatközpontoknak a szabály hatálybalépésétől számított 90 napon belül kell engedélyt szerezniük.
A kereskedelmi minisztérium emellett új engedélykötelezettséget vezetne be a fejlett félvezetők Malajziába, Szingapúrba, Indonéziába, Thaiföldre és Brazíliába irányuló exportjára, reexportjára vagy átadására. A tárca szerint ezekben az országokban a szokásosnál nagyobb a kockázata annak, hogy a chipek eltérő rendeltetési helyre kerülnek. Az engedélykötelezettség ugyanakkor nem vonatkozna az amerikai székhelyű vállalatoknak szánt chipekre. A szabály a kereskedelmi ajánlórendszerekre – például az e-kereskedelemben és a közösségi médiában használt rendszerekre – sem terjed ki.
Az eddigi korlátozások kiterjesztése
Az ideiglenes szabály indoklása szerint az intézkedés a meglévő ellenőrzések kiterjesztése: célja, hogy az érintett országokban székhellyel rendelkező vállalatok ne használhassanak fejlett amerikai félvezetőket fejlett AI-modellek tanítására. A szöveg nemzetbiztonsági és külpolitikai kockázatokra is hivatkozik, mert az ilyen számítási kapacitás katonai vagy hírszerzési tevékenységet támogató modellek tanítására és futtatására is alkalmas lehet.
A lépés néhány nappal azután következett, hogy a forrás beszámolója szerint Jensen Huang, az Nvidia társalapítója lemondott egy, a chipgyártó egyik ügyfeléhez köthető, feltételezett kínai kém ügyében kirobbant botrány közepette. Az amerikai kormányzat sajtóértesülések szerint külön korlátozási listára kívánta helyezni az érintett ügyfelet, a Megaspeedet. Úgy véli, a vállalat több ezer Nvidia chipet vásárolt, hogy számítási kapacitást biztosítson kínai cégeknek, és ezzel megkerülje a meglévő exportkorlátozásokat. A Reuters az előző héten arról is beszámolt, hogy kínai AI-vállalatok a további amerikai szigorítástól tartva igyekeznek külföldön számítási kapacitást lekötni.
Az új szabály egyúttal visszavonja a Biden-kormányzat 2025 januárjában bevezetett AI Diffusion Rule előírását. Ez országonkénti korlátokat kívánt alkalmazni a fejlett AI-chipek exportjára, és egyes nagy teljesítményű AI-modellek átadását is korlátozta volna. A Trump-kormányzat ugyanazon év májusában közölte, hogy elveti a keretrendszert, mert álláspontja szerint az szükségtelen terheket rótt az amerikai vállalatokra és az Egyesült Államok szövetségeseire.



