A mesterséges intelligencia ma már képes nagy mennyiségű szöveget gyorsan és sokszor jó minőségben lefordítani, ugyanakkor a műfordítás műfaja más elvárásokat támaszt: nem elég a szavak jelentését visszaadni, fontos a kulturális, érzelmi és stiláris rétegek közvetítése is. Erről beszélt Patat Bence műfordító A nagy AI-sztori című podcast új adásában; a műsor állandó szakmai vendége Aczél Petra kommunikációkutató, a Széchenyi István Egyetem professzora.
Szakfordítás vs. műfordítás
Patat Bence már a beszélgetés elején elkülönítette a szakfordítást és a műfordítást: a szakfordításnál a pontosság és az egyértelműség az elsődleges, míg a műfordításban lényeges, hogy a fordító felismerje és új nyelven visszaadja a szerző hangját, a szöveg árnyalatait és a mögöttes kulturális kontextust. A műfordító szerint minden új fordításban benne van a fordító saját olvasata, személyes tapasztalatai és kulturális háttere — olyan összetevők, amelyek az AI-ból hiányoznak.
Gyakorlati megoldások: AI mint segédeszköz
Patat arról számolt be, hogy találkozott olyan magyarul megjelent könyvvel, amelynél nem hagyományos fordítót tüntettek fel, hanem a szöveg generatív eszköz közreműködésével készült. Külföldön pedig már bevett gyakorlat, hogy a gép elkészít egy gyors alapfordítást, amelyet emberi szerkesztő alakít tovább — és Patat szerint ez egyes szakterületeken reális jövőkép lehet. Így a kiadók gyorsabban juttathatnak terméket a piacra, ami erős gazdasági ösztönző.
Patat a gyors, AI-alapú megoldást egy zacskós leves és egy Michelin-csillagos étterem különbségéhez hasonlította: bizonyos célokra a gyorsabb, olcsóbb megoldás teljesen megfelelő lehet, de az emberi közreműködés továbbra is hozzáadott értéket képvisel.
Milyen korlátai vannak ma az AI-nak?
A beszélgetés kiemelte, hogy a nagy nyelvi modellek elsősorban a múltban létrejött szövegekből tanulnak, miközben az irodalom gyakran új nyelvi megoldásokkal és nézőpontokkal kísérletezik. Emellett az AI jellegzetes gyengéje a „hallgatólagos” tudás és a személyes tapasztalat hiánya: nincs saját élményvilága vagy egyénisége, amit a fordító beépíthet egy szöveg értelmezésébe.
Különösen látszik ez a kisebb nyelvek esetében: Patat jelenleg feröeri (feröeri nyelvű) anyagokkal is dolgozik, és tapasztalata szerint minél kevesebb szöveg áll rendelkezésre egy adott nyelven, annál bizonytalanabbá válik a modell. A technológia továbbra is képes arra, hogy magabiztosan közöljön kitalált információkat (úgynevezett „hallucinációkat”), ami külön kockázat például történeti, jogi vagy tudományos szövegek esetén.
Mire használja maga az érintett az AI-t?
Patat Bence nem zárkózik el az AI-től: saját munkájában kutatásra és ötletgenerálásra használja a generatív eszközöket, és valószínűnek tartja, hogy a jövőben jóval több feladathoz fognak megjelenni ilyen megoldások. A kérdés szerinte az, hogy mi marad értékes, ha a gépi fordítás tömegessé válik.
A „human translated” mint minőségi címke
Patat szerint, ahogy egyre több AI-generált fordítás jelenik meg, növekedhet annak jelentősége, ha egy könyv borítóján jól láthatóan emberi műfordító neve szerepel. Így az „ember fordította” felirat akár minőségi jelzéssé is válhat az AI korában.
Beszélgetés témái (időpontok)
- Mi a különbség fordítás és műfordítás között? (00:30)
- Hogyan jelenik meg az AI a könyvfordításban? (06:47)
- Mit tud az ember, amit az AI nem? (12:30)
- Gyors AI vs. emberi minőség? (17:43)
- Kis nyelvek, hibák és kitalált válaszok (20:29)
- Növekszik a kiadói nyomás, és az olvasói elvárások is (28:27)
- Van jövője az emberi műfordításnak? (31:59)
A podcast teljes adását a műsorcsatornán lehet meghallgatni; a szerkesztett beszélgetés több szempontból is rávilágít arra, hogyan alakítja át az AI a fordítói szakmát, és milyen szerep maradhat a humán kreativitásnak és tapasztalatnak a jövőben.
