Az Európai Bizottság a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (Digital Services Act, DSA) alapján a ChatGPT-t nagyon nagy online keresőmotornak minősítette. A döntés azt jelenti, hogy az OpenAI-ra ugyanazok a kötelezettségek vonatkoznak, amelyeket a havi 45 millió aktív felhasználót meghaladó keresőmotorokra — például a Google Searchre vagy a Bingre — szabtak ki. Az előírások megsértése esetén az OpenAI-t akár a teljes éves globális árbevételének 6 százalékáig terjedő bírság is fenyegetheti.
Mi marad szabályozatlan? A chatbot-funkciók kikerülése
A Bizottság döntése azonban kifejezetten csak azokra a funkciókra vonatkozik, amelyekben a ChatGPT keresőmotorként működik. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a felhasználóval folytatott kötetlen, automatikusan generált beszélgetések jelentős része — ahol a rendszer saját válaszokat alkot — elvileg kívül esik a DSA szigorú követelményein.
Christel Schaldemose dán szociáldemokrata európai parlamenti képviselő, a DSA egyik főszerzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a ChatGPT jóval több egyszerű keresőmotornál. Szerinte az olyan súlyos kockázatok, mint a gyermekek érzelmi függősége vagy a manipulatív felhasználói felületek, így kimaradhatnak a szabályozás legszigorúbb előírásai alól.
Kockázatok és példák
A mesterséges intelligencia alapú csevegőrobotok világszerte heves viták középpontjában állnak; több esetben felmerült a gyanú, hogy ilyen rendszerek hozzájárulhattak tinédzserek önártalmi viselkedéséhez, legismertebbként a kaliforniai Adam Raine tragédiáját említik. Egy biztosítási iparági felmérés szerint felnőttek körülbelül 60 százaléka használ chatbotokat terápiás vagy terápiás jellegű célokra, ami további aggályokat vet fel a felelős használat és a kárelhárítás terén.
Példaként említik, hogy ha valaki a ChatGPT-től lekérdezi egy helyi választás jelöltjeit, az a DSA hatálya alá eshet; ugyanakkor egy párbeszéd arról, hogy kire érdemes szavazni — ahol félretájékoztatás és manipuláció valószínűbb — valószínűleg már nem minősül a DSA által lefedett keresőfunkciónak.
Jogszabályi párhuzam: DSA és az AI Act
A fogyasztói alkalmazások szabályozásán túl az általános célú mesterséges intelligencia-modellekre az Európai Bizottság az AI-ról szóló rendelet (AI Act) révén is próbál felügyeletet gyakorolni. Az OpenAI-nak és más nagy modellfejlesztőknek 2023 augusztusa óta kötelezettségük a rendszerszintű kockázatok felmérése és mérséklése; a Bizottság idén augusztus végén meg is kezdte ezen előírások betartatásának kikényszerítését, több MI-vállalatot meghallgatva a biztonsági eljárásaikról.
Ugyanakkor az Access Now szakértője, Daniel Leufer kritikáját az jelzi, hogy az eddigi kockázatértékelések túlzottan az úgynevezett egzisztenciális fenyegetésekre — például nukleáris fegyverekre vagy biofegyverekre — koncentrálnak, és kevésbé fókuszálnak az alapvető jogok védelmére és a hétköznapi társadalmi kockázatokra.
João Pedro Quintais, az Amszterdami Egyetem jogászprofesszora a ChatGPT-t hibrid technológiának nevezi, amely egyszerre működik keresőmotorként, közösségi platformként és saját tartalmak közzétevőjeként; ezen összetettség miatt a keresőmotoros besorolás korlátozhatja az Európai Bizottság felügyeleti jogkörét olyan kritikus területeken, mint a választások integritása vagy az jogellenes tartalmak kezelése.
Brando Benifei, az Európai Parlament MI-jogszabályért felelős társelőadója elismerte, hogy a DSA-n keresztüli felügyelet sürgősen szükséges a felhasználók védelméhez, és hangsúlyozta, hogy a DSA és az AI Act egymást kiegészítő keretek lehetnek.
Lehetséges alternatívák és következmények
A Bizottság mérlegelhette volna, hogy a ChatGPT-t nagyon nagy online platformként minősítse, ami szigorúbb tartalommoderálási kötelezettségekkel járt volna. Ugyanakkor a platformminősítés az ún. „safe harbor” (biztonságos kikötő) alapelvére építve bizonyos mentesítéseket biztosít a felhasználók által feltöltött tartalmakért való felelősség alól. A chatbot esetében vitás kérdés, hogy a felhasználó és a gép közötti párbeszédet egyáltalán felhasználói tartalomnak kell-e tekinteni.
Következtetés
A Bizottság aktuális döntése jelentős lépés az AI-szolgáltatások uniós szabályozásában: a ChatGPT egyes, keresőmotorra emlékeztető funkcióira vonatkozóan szigorú jogi követelményeket helyez kilátásba. Ugyanakkor szakértők és politikusok azt hangsúlyozzák, hogy a chatbotok beszélgetős oldalából eredő, a mentális egészséget és a közéleti folyamatokat érintő kockázatok nagy része jelenleg nem esik a DSA teljes szabályozási keretébe, így további jogi és szabályozói lépésekre lehet szükség.
