Iparág

Mesterséges intelligenciával generált szöveg

Az európai cégek lassabban hasznosítják az MI-t, Magyarország a bevezetésben is lemarad

Az Európai Beruházási Bank 2026-os felmérése szerint az európai vállalatok az amerikaiaknál lassabban veszik át és hasznosítják a meglévő technológiákat.

Az európai cégek lassabban hasznosítják az MI-t, Magyarország a bevezetésben is lemarad

Az európai vállalatok versenyképességének egyik fő akadálya nem az új találmányok hiánya, hanem a már rendelkezésre álló technológiák lassabb átvétele – állapítja meg az Európai Beruházási Bank (EIB) 2026-os felmérése. A generatív mesterséges intelligenciát (MI) használó cégek aránya az Európai Unióban már közelít az amerikaihoz, az üzleti haszon megjelenésében azonban továbbra is számottevő a különbség.

A kutatás mintegy 12 ezer uniós vállalkozás és egy 800 céges amerikai összehasonlító minta válaszaira épül. Magyarországon nemcsak a hasznosítás, hanem maga a bevezetés is elmarad az uniós átlagtól.

Beruházás van, technológiai átvételből kevesebb

A felmérés nem általános beruházási visszaesést mutat: az európai cégek 85 százaléka ruházott be az előző évben. A beruházások növelésére számítók aránya nyolc százalékponttal haladta meg a csökkentést tervezőkét, miközben az Atlanti-óceán mindkét oldalán óvatosabban ítélték meg a gazdasági kilátásokat.

Az eltérés inkább a beruházások céljában látszik. Az uniós és az amerikai vállalatoknak egyaránt körülbelül 10 százaléka fordít jelentős összeget országos vagy nemzetközi szinten új termékeket és szolgáltatásokat célzó úttörő innovációra. A már létező, de az adott cég számára új megoldások átvételébe viszont az uniós vállalkozások 20 százaléka fektet be jelentősen, szemben az amerikaiak 44 százalékával.

A 24 százalékpontos rés azért fontos, mert a termelékenység javításához nem minden vállalatnak kell saját technológiát feltalálnia. Egy szoftver, automatizált gyártási eljárás vagy korszerű adatfeldolgozási rendszer átvétele is csökkentheti a költségeket és gyorsíthatja a termelést. Az EIB szerint Európában szélesebb körben kellene elterjeszteni a már bevált technológiákat.

Az MI használata közelít, a haszon kevésbé

Generatív MI-t az uniós cégek 67, az amerikaiak 71 százaléka használ. További 13 százaléknyi uniós vállalat egy éven belül tervezi a bevezetést. Az alkalmazási területek között ugyanakkor jelentős eltérések vannak: az európai cégek 50 százaléka használja a technológiát belső folyamatokban. Marketingben és értékesítésben az uniós arány 34, az amerikai 50 százalék, termékfejlesztésben pedig 17, illetve 23 százalék.

Az MI-t alkalmazó európai vállalatok 69 százaléka elsősorban működésének hatékonyabbá válását várja. Árbevétel-növekedést 11 százalékuk jelölt meg fő előnyként, míg az Egyesült Államokban ez az arány 19 százalék volt.

A technológia fő előnyeit az MI-t már használó uniós cégek 21 százaléka érzékeli, szemben az amerikaiak 35 százalékával; Európában a többség későbbre várja a jelentősebb nyereséget. Ez önmagában nem bizonyítja, hogy a beruházások eredménytelenek, de jelzi, hogy a bevezetés és a megtérülés nem feltétlenül esik egybe.

Magyarország a bevezetésben is lemarad

Magyarországon a vállalatok 52 százaléka használ generatív MI-t, 15 százalékponttal kevesebb, mint az uniós átlag. Ezzel az ország a 27 tagállam között a 24. helyen áll; mögötte Olaszország, Görögország és Bulgária szerepel. A magyar cégek 31 százaléka a következő egy évben sem tervezi a technológia bevezetését.

A lemaradás gyenge hazai beruházási környezetben jelentkezik. A Világgazdaság a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) augusztusi adatai alapján arról számolt be, hogy a beruházások volumene 2026 második negyedévében éves összevetésben 9,1 százalékkal csökkent. Az októberi VOSZ Barométer szerint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) tagjai között az új fejlesztést tervező cégek aránya egy negyedév alatt 37-ről 26 százalékra esett.

A három mutató nem ugyanazt méri: az EIB a beruházó cégek arányát, a KSH a beruházások volumenét, a VOSZ pedig tagvállalkozásainak terveit vizsgálja. Együttesen mégis rámutatnak, milyen jelentősége lehet az új beruházások ösztönzésének a magyar technológiai felzárkózásban.

Bizonytalanság, szakemberhiány és széttagolt piac

Az uniós vállalatok 83 százaléka a jövővel kapcsolatos bizonytalanságot, 79 százaléka a megfelelő szakemberek hiányát, 77 százaléka pedig az energiaköltségeket nevezte beruházási akadálynak. Az üzleti szabályozást 69, a finanszírozás elérhetőségét 44 százalék említette. Az arányok a kisebb és nagyobb akadályokat egyaránt tartalmazzák, és nem jelentik azt, hogy az érintett cégek egyáltalán nem tudnak beruházni.

Az egységes európai piac széttagoltsága is nehezíti a terjeszkedést. Az exportáló vállalkozások 65 százaléka találkozik eltérő tagállami követelményekkel vagy szabványokkal, az uniós kis- és középvállalkozások 22 százaléka pedig munkaereje több mint tizedét fordítja szabályozási megfelelésre. A különböző előírások különösen megterhelhetik azokat, amelyek sikeres technológiájukat gyorsan több országban értékesítenék. Az EIB ezért a versenyképesség alapvető feltételei közé sorolja az egységes piac mélyítését és a szabályozás egyszerűsítését.

Az energiaátmenetben gyorsabb volt az alkalmazkodás

A jelentés kedvező példát is talál az európai alkalmazkodásra. Az uniós cégek 53 százaléka használ megújuló energiát, a 2022-es 37 százalék után; az Egyesült Államokban a jelenlegi arány 24 százalék. Energiahatékonysági beruházást az európai vállalatok 67 százaléka hajtott végre, szemben a négy évvel korábbi 57 százalékkal.

A változáshoz részben a 2022-es energiaválság járult hozzá, amely fontosabbá tette az energiafüggetlenséget és a hatékonyabb felhasználást. Az EIB szerint a továbblépéshez gyorsabb engedélyezés, korszerűbb hálózatok, nagyobb tárolási kapacitás és hosszú távon kiszámítható beruházási feltételek szükségesek.