Az FTX csődeljárásában jóval a Claude-ot fejlesztő Anthropic tervezett tőzsdei bevezetése előtt értékesítették azt a részesedést, amelyet Sam Bankman-Fried 2021-ben szerzett a mesterségesintelligencia-vállalatban. A Financial Times számítása szerint az egykori pakett a várható bevezetési áron mintegy 37 milliárd dollárt érne.
Az Anthropicot a tervek szerint a héten vezethetik tőzsdére, nagyjából 1500 milliárd dolláros értékeléssel és részvényenként körülbelül 83 dolláros áron. Bankman-Fried azonban már nem részesülhet a befektetés további felértékelődéséből: a kriptobirodalma összeomlása után a részesedést az ügyfelek és hitelezők kártalanítása érdekében eladták.
Félmilliárdos befektetésből 1,3 milliárdos eladás
Bankman-Fried az Alameda Research kockázatitőke-ágán keresztül 500 millió dollárt fektetett az Anthropicba 2021-ben. Az akkor mintegy 4 milliárd dollárra értékelt vállalatban ezzel körülbelül 14 százalékos tulajdont szerzett.
Az FTX és a hozzá kapcsolódó vállalkozások a 2022-es kriptoösszeomlás után csődbe mentek. Bankman-Friedet később csalásért és pénzmosásért ítélték el, miután az FTX ügyfeleinek betéteit az Alamedához irányította. Az Anthropic-részesedést 2024-ben körülbelül 1,3 milliárd dollárért adták el a csődeljárásban.
A vevők között volt az Egyesült Arab Emírségek Mubadala szuverén vagyonalapjához kötődő ATIC, valamint a Jane Street, a HOF Capital, a Ford Alapítvány és a Fidelity alapjai. Az eladási ár az eredeti befektetés mintegy 2,6-szorosa volt; a tervezett tőzsdei bevezetéskor a pakett értéke a kezdeti összeg 74-szeresére is emelkedhet.
Más, korán eladott részesedések
Az Anthropic nem az egyetlen olyan vállalat, amelynek részesedését a csődeljárás során a későbbi értékénél jóval olcsóbban értékesítették. Az Alameda 2022-ben 200 ezer dollárt fektetett a Cursor fejlesztőjébe, az Anysphere-be, de a részesedést a csődeljárásban ugyanennyiért adták el. Az Anysphere-t idén 60 milliárd dollárért vásárolta fel Elon Musk SpaceX-e.
A Robinhoodban szerzett közel 8 százalékos csomagot maga a platform vásárolta vissza 2023-ban, 606 millió dollárért. Ez a részesedés ma körülbelül 4,5 milliárd dollárt érne.
Effektív altruizmus és MI-biztonság
Bankman-Fried az effektív altruizmus egyik legismertebb szószólója volt. A filozófiai irányzat és társadalmi mozgalom azt vizsgálja, hogyan lehet pénzzel, idővel vagy pályaválasztással a lehető legtöbb jót elérni. Abból indul ki, hogy a jó szándék önmagában nem elég: a különböző beavatkozások hatékonysága között nagy eltérések lehetnek, ezért az egységnyi ráfordítással elérhető eredményre összpontosít.
A bukása után kiszivárgott üzenetekben Bankman-Fried elhatárolódott a mozgalomtól. Az Anthropic környezetében is többen kötődnek az effektív altruizmushoz, és ez a kapcsolatrendszer segítette őt abban, hogy ígéretes cégekbe korai szakaszban befektethessen. Az Anthropic esetében különösen vonzotta a vállalat MI-biztonságra helyezett hangsúlya.
Bankman-Fried azóta is azt állítja, hogy több idővel ügyfelei minden pénzüket visszakaphatták volna. Az esküdtszék azonban az ügyészeknek adott igazat: az ügyfelektől titokban elvont pénzt akkor sem használhatta volna befektetésre, ha egyes ügyletek végül nyereségesnek bizonyultak.
Ítélet, fellebbezés és kegyelmi kérelem
Bankman-Friedet 2022 decemberében tartóztatták le a Bahamákon, majd egy évvel később egy New York-i esküdtszék minden vádpontban bűnösnek találta. Ügyvédei az ítélethirdetés előtt öt-hat év börtönt javasoltak, részben arra hivatkozva, hogy védencüket nem a kapzsiság, hanem a világ jobbá tételének szándéka vezette.
A bíróság 2024 márciusában 25 év börtönre ítélte. Indoklása szerint Bankman-Fried hazudott a tárgyaláson, az ügyfelek pedig valóban pénzt veszítettek.
A Második Kerületi Fellebbviteli Bíróság 2026 júniusában elutasította fellebbezésének valamennyi érvét, így a 25 éves büntetés és a mintegy 11 milliárd dolláros vagyonelkobzás érvényben maradt. Bankman-Fried ugyanabban a hónapban hivatalos kegyelmi kérelmet nyújtott be az amerikai Igazságügyi Minisztériumhoz. Donald Trump januárban azt mondta, nem ad neki kegyelmet, az amerikai Szenátus pedig júliusban egyhangú határozatban foglalt állást az elnöki kegyelem ellen. Ügyvédei a Legfelsőbb Bírósághoz is fordulnak; Bankman-Fried maga nehéz küzdelemnek nevezte a kegyelem megszerzését.



