Ukrajna védelmi körökben kidolgozott, M&Ms fedőnevű haditervében azt tervezték, hogy egyetlen éjszaka alatt akár ezer, mesterséges intelligencia által támogatott drónt indítanak Moszkva és a környező repülőterek ellen, azzal a céllal, hogy tartósan használhatatlanná tegyék a polgári légiforgalmat az orosz főváros felett. A tervről a The Atlantic számolt be két, a tervet közvetlenül ismerő forrásra hivatkozva.
Döntés és kockázatok
Volodimir Zelenszkij végül nem adta meg a támadás jóváhagyását. A hivatalos döntés oka elsősorban a civileket fenyegető, súlyos következmények miatti aggály volt: a célpontok polgári repülőterek lettek volna, ahol utasok, reptéri személyzet és civil gépek mozognak, így egy vagy több drón találata polgári áldozatokhoz és nagy tragédiához vezethetett volna. A lapnak nyilatkozó források szerint egyes fejlesztők is kételkedtek az autonóm rendszerek teljes megbízhatóságában, különösen abban az esetben, ha a mesterséges intelligenciának emberi megerősítés nélkül kellett volna végső célazonosítást hoznia.
Miért éppen repülőterek?
A terv célja nem az orosz társadalom vagy infrastruktúra teljes fizikai megbénítása volt, hanem az, hogy a moszkvai légteret hosszabb időre alkalmatlanná tegyék a polgári járatok számára. Ennek nem csak logisztikai hatása lett volna: a nemzetközi járatok, amelyek ma is korlátozott számban repülnek Moszkvába a nyugati szankciók miatt, fontos összeköttetést jelentenek az orosz üzleti és politikai elit számára Isztambulon, Dubajon vagy más átszállási pontokon keresztül. A hadművelet célja nyomást gyakorolni ezekre a kapcsolatokra.
Mekkora hatást céloztak meg?
A The Atlantic forrásai szerint tavasz közepére a program annyira előrehaladottá vált, hogy külön fedőnevet kapott: M&Ms, utalva a nagyszámú, kisméretű és hasonló típusú drónokra. Egyik forrás szerint a moszkvai és környező repülőterek légvédelmének túlterheléséhez éjszakánként akár ezer drónra lehetett volna szükség, azzal a céllal, hogy a hatóságokat ismétlődően légtérlezárásra kényszerítsék.
Korábban már kisebb léptékben is előfordultak hasonló hatások: az orosz légügyi hatóságok adatai szerint tavaly nyáron egyetlen hónap alatt 114 alkalommal kellett ideiglenesen bezárni repülőtereket Oroszországban, jellemzően ukrán drónfenyegetés miatt; a négy fő moszkvai repülőteret legalább 17-szer érintette lezárás abban az időszakban. Az idei év első negyedében pedig az orosz utazási irodák szövetsége több mint 290 hasonló esetről számolt be országszerte. Az M&Ms különlegessége az lett volna, hogy nem néhány órás zavarokat céloztak, hanem tartós bénultságot.
Milyen technológiáról volt szó?
A terv jelentősége részben abban rejlett, hogy Ukrajna olyan drónokat fejlesztett, amelyek repülésük egy részét autonóm módon, emberi irányítás nélkül is végrehajthatták volna. Mihajlo Fedorov akkori védelmi miniszter külön programozócsapatot állított össze egy mesterséges intelligencián alapuló irányítórendszer kidolgozására, és a források szerint európai szövetségesektől is szerveztek finanszírozást a nagyobb sorozatú gyártáshoz.
A hagyományos támadó drónok egyik gyenge pontja, hogy a kezelő és a jármű között fenn kell tartani a kommunikációt; az orosz elektronikai zavarórendszerek ezt megszakíthatják, amitől a drón elveszítheti az irányítást. Az ukrán rendszer ezt a sebezhetőséget próbálta mérsékelni: a drón fedélzeti számítógépe a kameraképeit előzetesen eltárolt vizuális adatokkal vetette volna össze, lehetővé téve térképi összehasonlításon alapuló, részben önálló navigációt bizonyos szakaszokon, külső irányítás nélkül. Ez csökkentheti az elektronikai zavarás hatását, és lehetővé teheti, hogy kevesebb személyzet több eszközt kezeljen egyszerre — innen az ötlet, hogy tömeges, akár ezer darabos rajok is alkalmazhatók legyenek.
Potenciális következmények és etikai aggályok
A technológia katonai szempontból fontos előnyt jelenthet: ha egy támadóeszköz képes a zavarás ellenére is önállóan navigálni és felismerni a célpontot, az új kihívások elé állítja az orosz légvédelmet és elektronikai hadviselést. Ugyanakkor civil szempontból ugyanennek a technológiának súlyos kockázatai vannak: ha a drónok autonóm módon hoznak végső célazonosítási döntést, egy esetleges tévedésnél nem biztos, hogy ember állítja le a támadást, ami civil áldozatokhoz vezethet.
A terv kidolgozói egyes beszámolók szerint még azt is fontolóra vették, hogy a légitársaságokat előre figyelmeztetnék, hogy vonják ki gépeiket a támadások előtt; ettől azonban a polgári kockázat nem szűnt volna meg.
Mi lett a vége?
A moszkvai repülőtéri támadást végül nem hajtották végre: Zelenszkij nem adta meg a zöld jelzést. A The Atlanticnak nyilatkozó névtelen ukrán tisztviselő egyes részletek, például az autonóm drónraj létezését később meg is tagadta, miközben elismerte, hogy Ukrajna korábbi dróntámadásai már többször okoztak ideiglenes reptérlezárásokat Oroszországban.
A kulcskérdés most az, hogy az ukrán fejlesztők valóban elsajátították-e azt a technológiai tudást, amely lehetővé teszi az elektronikai zavarás ellenére is önállóan működő, célt felismerő és nagy sorozatban gyártható drónokat. Ha igen, ez új taktikai lehetőségeket adhat Kijevnek — és új, komoly civil veszélyeket is felvet.
Összegzés
Az M&Ms haditerv felfedte, hogy Ukrajna részben autonóm, mesterséges intelligenciával működő dróntechnológián dolgozott, mely elméletben lehetővé tette volna Moszkva polgári légterének tartós zavarását. A tervet Zelenszkij visszautasította a polgári kockázatok miatt, de a mögötte álló technológiai fejlesztés eredményei hosszabb távon is befolyásolhatják a drónháború dinamikáját.
