A Washington State University kutatói által készített új tanulmány azt mutatja, hogy a mesterséges intelligencia (MI) elterjedésétől tartó munkavállalók nagyobb eséllyel hanyagolják el munkafeladataikat, tanúsítanak kontraproduktív magatartást, vagy szegik meg a munkahelyi normákat. A kutatás 18 iparágat vizsgált, és az eredményeket az Occupational Health Science című szakfolyóiratban közölték.
Mely ágazatok a leginkább veszélyeztetettek?
A szerzők egy úgynevezett mesterségesintelligencia-kitettségi index (AI Industry Exposure index) segítségével határozták meg, mely iparágakban válthatja ki legnagyobb valószínűséggel az emberi munkaerőt az MI. Az elemzés szerint a pénzügyi és biztosítási szektor dolgozói bizonyultak a leginkább érintettnek; ezzel szemben a mezőgazdaságban és az erdészetben dolgozók vannak a legkisebb kockázatnak kitéve.
Miért számít, ha valaki a szakmáját féli?
A kutatás központi kérdése az volt, mi történik akkor, amikor a munkavállalók nem csak a saját munkahelyüket, hanem az egész hivatásukat veszélyben érzik. A tanulmány vezető szerzője, Tahira M. Probst, felhívta a figyelmet arra a különbségre, hogy míg egy pultos állásvesztése esetén viszonylag könnyen találhat hasonló munkát más helyen, addig például az egészségügyi kódolók vagy az adatrögzítők feladatainak nagy része teljesen automatizálható, így esetükben az állás elvesztése az egész szakma visszaszorulását jelentheti.
A viselkedésváltozás jellemzői
Azok a dolgozók, akik a foglalkozásuk jövőjétól tartanak, nagyobb hajlandóságot mutattak a morális eltávolodásra: könnyebben találják meg a magyarázatot arra, hogy igazolják saját maguk előtt a helytelennek tartott viselkedést. A gyakorlatban ez többek között a következőkkel jelentkezik:
- több személyes célú internethasználat munkaidőben,
- késések és hiányzások növekedése,
- a feladatok elnagyolása vagy közvetlen szabotázs-szerű magatartás.
A vizsgálat azt is kimutatta, hogy minél inkább kitett egy ágazat az MI okozta átalakulásnak, annál markánsabban jelentkeztek ezek a megnyilvánulások. A pénzügyi és biztosítási szektorban különösen erőteljes volt a minta, míg az építőiparban vagy az erdészetben alig észleltek hasonló jelenségeket.
Következmények és javaslatok a munkaadók felé
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a kontraproduktív viselkedés nemcsak az egyénre, hanem az egész szervezetre káros: a hiányzások és a túlzott személyes internethasználat többletterhet ró a kollégákra, az erőforrások pazarlása pedig rontja a cég működési hatékonyságát. Ezért a szerzők szerint a munkáltatóknak különös figyelmet kell fordítaniuk arra, hogyan kommunikálják az MI bevezetését, és milyen támogatást nyújtanak az alkalmazottaknak az átállás során. A cél az, hogy megelőzzék a morális eltávolodásból fakadó negatív spirált.
Záró megjegyzés
A tanulmány rávilágít arra, hogy az MI-vel kapcsolatos félelmek munkahelyi következményei szervezeti szinten is jelentősek lehetnek, különösen azokban az iparágakban, ahol a technológiai átalakulás gyors és kiterjedt. A szerzők szerint célzott kommunikációval és támogatási intézkedésekkel mérsékelhetők a kockázatok.
Megjegyzés: a cikk előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végső tartalmat újságíró szerkesztette és ellenőrizte.
