A Siemens Zrt. és az UNIside közös kutatása szerint a magyar egyetemisták körében a mesterséges intelligencia használata rendkívül elterjedt: a válaszadók 75,3 százaléka hetente, jellemzően naponta többször is igénybe vesz valamilyen MI-eszközt. Ez jóval magasabb arány, mint amit a munkavállalók körében mértek: a Gallup 2026 májusában végzett felmérése szerint a dolgozók körülbelül fele használ MI-eszközöket, de naponta csak 15 százalékuk teszi ezt.
Saját kezdeményezés: a diákok többsége önállóan tanulja meg az MI-t
A kutatás résztvevőinek többsége informális, önálló módon sajátítja el a mesterséges intelligencia használatát. Csak 3,6 százalék vett részt olyan szervezett egyetemi órán, amely kifejezetten az MI-ről szólt. A hallgatók között 41,7 százalék tartja magát olyan szinten jártasnak, hogy készségszinten használja az MI-t, további 10,5 százalék pedig profinak, azaz „számtalan promptot író felhasználónak” tekinti magát.
Kritikus távolságtartás az MI-válaszokkal szemben
A diákok nem fogadják el kritikátlanul az MI által generált információkat: egy tízfokú skálán a bizalom átlagosan csak 4,5 pont volt (1 = teljes bizalmatlanság, 10 = ellenőrzés nélküli elfogadás). A használat gyakoriságával és a jártassággal azonban nő a bizalom: a kevésbé jártasok átlagosan 3 pontot adtak, míg a gyakorlottabb felhasználóknál az átlag 5 pont volt. Ez nem jelenti azt, hogy a diákok ellenőrzés nélkül adnának le MI-vel készített beadandókat; a többség továbbra is ellenőrzi a kapott eredményeket.
Mire használják leginkább az MI-t az egyetemen?
A hallgatók a legnagyobb hasznot a következő területeken látják:
- Szövegírás: 7,9 pont a tízfokú skálán
- Összefoglalók készítése: 7,6 pont
Az MI különösen sok időt képes megtakarítani a forráskutatásban és a szövegalkotásban. Ezzel szemben kevésbé tartják hatékonynak például a kódírást (4,7 pont) vagy a kép- és videógenerálást (5,4 pont). A képzési területek között jelentős eltérések mutatkoznak: az informatikus hallgatók kódírásra 7,1 pontot adtak, a műszaki területen tanulók 5,5 pontot, míg a humán szakosoknál ez az érték 3,7 pont volt. A szövegírás és fordítás különösen a gazdasági és társadalomtudományi képzéseken bizonyult hasznosnak.
Egyetemek és oktatók: a szabályozás és hozzáállás megítélése
A diákok az intézmények MI-re vonatkozó szabályozását a négyfokú skálán átlagosan 3,3 pontra értékelték, ami viszonylag pozitív megítélést jelez. Az oktatók hozzáállását ugyanakkor tízfokú skálán 5,8 pontra értékelték a hallgatók. A műszaki és informatikai hallgatók kritikusabbak saját intézményeik szabályozásával és oktatóik hozzáállásával szemben, bár ők sem használják kevésbé intenzíven az MI-t.
A diákok az MI-vel kapcsolatos információkért elsősorban nem az egyetemi oktatókat keresik fel: a kutatásban szereplők a következő forrásokat jelölték meg használatként:
- Internet: 74,5 százalék
- MI-eszközök: 37,9 százalék
- Szakirodalom: 29,3 százalék
- Egyetemi oktató: 26,8 százalék
- Ismerősök: 24,8 százalék
- Csoporttársak: 22,9 százalék
- Szülők: 5,0 százalék
Ez alapján az oktatók nem az elsődleges információforrások közé tartoznak az MI használatában.
Nem tiltás, hanem tanítás: intézményi válaszok és elvek
Az egyetemi vezetők és szakértők válasza szerint az intézmények egyre inkább a mesterséges intelligencia tudatos és etikus használatának megtanítására helyezik a hangsúlyt a tiltás helyett. A cél rugalmas keretek kialakítása, ahol az MI használata engedélyezett a tanulásban, a kutatásban és más egyetemi folyamatokban, amennyiben az nem sérti etikai, adatvédelmi vagy jogi előírásokat.
Az alapelv, hogy az MI segédeszköz legyen, ne a hallgató szellemi teljesítményének helyettesítője. Az egyetemek és karok a központi szabályokat szakterületre szabva alkalmazhatják, így az elvárások tantárgyanként eltérhetnek. Egyik központi követelmény az átláthatóság: a hallgatóknak jelezniük kell, mikor és milyen mértékben használtak MI-t, és szükség esetén fel kell tüntetniük a felhasznált promptokat.
A szabályok betartása nem egyszerű, mert sok hallgató nincs tisztában az intézményi előírásokkal; ezért egyre fontosabbnak tartják az MI etikus és tudatos használatára való felkészítést már középiskolai szinten.
MI-vezérelt robotok: ipar vs. háztartás
Az ipari és gyártási célú robotok alkalmazását a hallgatók jelentős többsége támogatja: 78,5 százalékuk jó véleménnyel van róluk. Az otthoni robotok megítélése megosztóbb: 56 százalék elfogadná használatukat, és 47 százalék ki is próbálna egy ilyet, ugyanakkor mintegy fele kevésbé pozitív a háztartási robotok elterjedésével kapcsolatban. Akik örömmel használnának otthoni robotokat, elsősorban fizikai házimunkára, például porszívózásra és takarításra bíznák őket; a társas funkciókat mindössze 3,6 százalék választotta.
Következtetés: az MI már itt van, az intézmények felzárkózása folyamatban
A Siemens Zrt. és az UNIside kutatása egyértelműen azt jelzi, hogy az MI a magyar egyetemisták napi munkájának részévé vált. A hallgatók széles körben használják az eszközöket, gyakran saját maguk tanulnak meg bánni velük, miközben az intézmények felzárkózása lassabb. A legfontosabb feladat most az, hogy a felsőoktatás hogyan tudja a technológiát úgy integrálni az oktatásba, hogy az támogassa a tanulást és a tudásszerzést, ne pedig helyettesítse azt.
