„Felügyeleti tervek és elképzelések a mindennapi pénzügyeink területén” címmel tartott előadást a Portfolio szerdai Future of Finance 2026 konferencián Sipos‑Tompa Levente, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. Az előadás bemutatta az MNB jelenlegi felügyeleti fókuszait és azokat a gyakorlati elvárásokat, amelyekkel a pénzügyi intézményektől számít az elkövetkező időszakban.
Fő prioritások
Sipos‑Tompa Levente szerint a felügyelet négy fő területre koncentrál:
- a gazdaság ellenálló képességének erősítése;
- a digitális transzformáció előmozdítása;
- a mesterséges intelligencia (AI) funkcióinak gyors elterjedésével kapcsolatos felügyeleti kérdések kezelése;
- a fenntarthatósági — különösen klíma‑ és környezeti — kockázatok integrálása a felügyeletbe.
Az MNB szerepe szerinte nem csak a stabilitás őrzése, hanem a gazdaságpolitika támogatása, az EU‑megfelelés erősítése, valamint a biztonság és a fogyasztói bizalom fenntartása is.
A bankrendszer átalakulása és digitalizáció
Az alelnök rámutatott, hogy a bankrendszer fokozatosan átalakul: a hagyományos bankokat hibrid, majd digitális bankok váltják fel, és a modell irányába halad, amelyet a szóhasználatban "intelligens bank" jellemez. Ezzel párhuzamosan a bankműveletek egyre inkább adatvezéreltté válnak, ami új lehetőségeket teremt, de egyúttal felügyeleti kihívásokat is támaszt.
Konkrétabb adatokra hivatkozva az előadó elmondta, hogy a lakossági ügyfelek 60–70%-a már digitális csatornákon intézi banki ügyeit, ami jó eredménynek számít. Ugyanakkor a belső működés digitalizáltsága lassabb, a papíralapú dokumentáció még mindig jelentős szerepet játszik, és bizonyos vállalati hiteltermékeknél a teljesen elektronikus ügyintézés ma még nem megoldott.
Az MNB célja a digitalizáció felgyorsítása a bankrendszer versenyképességének ösztönzése érdekében. A jegybank támogatni kívánja az innovatív és versenyképes működést, amelyhez mind szabályozási, mind felügyeleti eszközöket alkalmaz.
AI: stratégiák és felügyeleti látásmód
A jegybank az AI terjedését gyorsnak látja, és hangsúlyozta, hogy a technológia biztonságos elterjedéséhez „360 fokos kép” szükséges. Ennek érdekében az MNB várja az intézményektől AI‑alstratégiák kidolgozását: első alkalommal ezt az MNB idén június 30‑ig kérte be. Az MNB álláspontja szerint rendelkezik a szükséges szakértői és technológiai tapasztalattal, valamint a pénzügyi szektor kihívásainak ismeretével ahhoz, hogy a szabályozásban és felügyeletben támogató szerepet töltsön be.
Fenntarthatóság és klímakockázatok
A klímaváltozás hatásait a jegybank egyszerre kockázatként és lehetőségként értékelte. Sipos‑Tompa kiemelte, hogy Magyarország középső része Európa leggyorsabban melegedő területei közé tartozik, és a környezeti kockázatok nem kizárólag elméleti, jövőbeli problémák: közvetlen hatást gyakorolnak a gazdaságra, a vállalatok működésére és így a bankrendszerre is.
Felügyeleti oldalról ezért kiemelt a fenntarthatósági kockázatok azonosítása és kezelése, valamint a fenntarthatósági szempontok integrálása az intézményi működésbe. Ennek jogi kereteit is erősítik: 2026‑tól a hitelintézeteket szabályozó Hpt. (a hitelintézetekről szóló törvény) kötelezővé teszi bizonyos fenntarthatósági elvárásokat, a részletes elvárásokat pedig az MNB zöld banki ajánlása tartalmazza, összhangban az EBA iránymutatásaival. A biztosítási piacot szabályozó Bit. 2027‑től bővül fenntarthatósági előírásokkal a Szolvencia II felülvizsgálatának eredményei szerint.
Az MNB jelenleg szektorszintű felmérést folytat a hazai bankok és biztosítók felkészültségéről, hogy felmérje a zöld ajánlásokban foglalt főbb elvárásoknak való megfelelést és azonosítsa a jó gyakorlatokat.
Következtetések
Sipos‑Tompa Levente előadása alapján az MNB felügyelete kevésbé bürokratikus, inkább támogató jellegű megközelítést kíván alkalmazni: a szabályozás és a felügyelet eszközeivel egyaránt támogatni kívánja a pénzügyi szektor digitalizációját, az AI felelős alkalmazását és a fenntarthatósági kockázatok kezelését. Ezek a prioritások egyszerre szolgálják a pénzügyi rendszer stabilitását és a gazdaság versenyképességét.
Dr. Sipos‑Tompa Levente 2025. október 2. óta tölti be az MNB alelnöki posztját, amely a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős területet foglalja magában. Jogi diplomáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerezte 2008‑ban.
