Iparág

Mesterséges intelligenciával generált szöveg

Az OECD szerint az AI-beruházások most tompították az energiaársokkot, de 2027-ben gyengülhet a védelem

A főszereplő a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), amely szerint az adatközpontokra, chipekre és AI-infrastruktúrára fordított beruházások érdemben csökkentették a közel-keleti konfliktus okozta energiaársokk gazdasági hatását.

Az OECD szerint az AI-beruházások most tompították az energiaársokkot, de 2027-ben gyengülhet a védelem

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szeptemberi előrejelzése szerint a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások jelentős mértékben tompították a Közel-Kelet által kiváltott energiaársokk gazdasági következményeit. Az OECD kimondta, hogy az adatközpontokra, chipekre és más AI-infrastruktúrára fordított nagy összegek nélkül jelenleg jóval mélyebb lett volna a sokk hatása.

A szervezet prognózisa szerint a világgazdaság 2024 után idén, 2025-ben 2,9 százalékkal nőhet a tavalyi 3,4 százalékos bővülés után. Ez ugyan lassulás, de jobb a júniusban várt 2,8 százalékos előrejelzésnél, részben az AI-beruházások hatásának köszönhetően, amelyek különösen az Egyesült Államok növekedését támasztották alá, továbbá növelték Japán és Dél-Korea exportját a félvezetők és más technológiai termékek iránti megnövekedett kereslet révén.

Miben nyilvánul meg az AI-beruházások gazdasági hatása?

Az OECD hangsúlyozza, hogy a hatás túlmutat az új mesterségesintelligencia-modellek fejlesztésén. Az adatközpontok építése és üzemeltetése számos iparágra gyakorolt keresletnövelő hatással jár: acél, beton, elektromos berendezések, speciális szerverek, hálózati eszközök, memóriák és jelentős mennyiségű villamosenergia szükséges hozzájuk. Az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában már a második negyedéves GDP-adatokban is látszottak az adatközpont- és technológiai beruházások hatásai.

Ezek a beruházások részlegesen ellensúlyozták a közel-keleti válság okozta energiaár-emelkedés negatív hatásait, amelyek csökkentették a háztartások elkölthető jövedelmét és növelték a vállalati költségeket. Az OECD megjegyzi, hogy a negatív hatást több tényező is mérsékelte, például stratégiai olajtartalékok felszabadítása, a Perzsa-öblön kívüli kitermelés növekedése és a kínai olajkereslet visszaesése, de az AI-beruházások is fontos szerepet játszottak a gazdaság ellenállóképességében.

Miért lehet gyengébb a védelem 2027-ben?

Bár az AI-beruházások nem állnak le — a Gartner elemzése szerint az AI-hoz kapcsolódó globális kiadások 2026 és 2027 között mintegy 36 százalékkal emelkedhetnek, és az AI-infrastruktúrára fordított összeg egy év alatt körülbelül 30 százalékkal nőhet — az OECD arra figyelmeztet, hogy a védelem relatív ereje csökkenhet. A legnagyobb technológiai vállalatok beruházásai az elemzői várakozások szerint 2027-ben mintegy 20 százalékkal haladhatják meg az idei összeget. Ugyanakkor az amerikai adatközpontok villamosenergia-igénye 2025 és 2027 között az OECD idézése szerint több mint duplájára, 31 gigawattról 66 gigawattra nőhet.

A probléma lényege, hogy az energiaárak hatása egyre mélyebben épül be a gazdaságba, így egyre nagyobb terhet kellene ellensúlyozni. Ennek következtében az OECD 2027-re gyengébb kilátásokat vázol: a globális növekedést 2026-ról 2027-re 3,1 százalékról 3,0 százalékra mérsékelte (a júniusi előrejelzésben még 3,1 százalék szerepelt), és a G20-országok 2027-es inflációs előrejelzését 3,1-ről 3,6 százalékra emelte.

Kockázatok és kedvezőtlen forgatókönyv

Az OECD arra is felhívja a figyelmet, hogy az AI-beruházások hatékonysága függ attól, hoznak-e a vártnál nagyobb bevételeket a vállalatok. Ha a bevételek elmaradnának a várakozásoktól, a beruházások gyorsan visszaeshetnek. Ezt súlyosbíthatják a magas állampapírhozamok, az energiaellátás bizonytalanságai és az El Niño hatásai. Egy kedvezőtlen forgatókönyvben ezek együttesen akár 0,7 százalékponttal csökkenthetnék a 2027-es globális növekedést, miközben az inflációt 1,1 százalékponttal növelhetnék.

Régiók teljesítménye az OECD-előrejelzés szerint

  • Az Egyesült Államokban az OECD 2,2 százalékos idei és 2,1 százalékos jövő évi növekedést vár, részben az AI-beruházások miatt.
  • Az eurózóna helyzete gyengébb: mindkét évre mindössze 1,0 százalékos bővülést jeleznek előre.
  • Kína növekedése 4,5-ről 4,2 százalékra lassulhat.
  • Japán 2026-os 0,8 százalékos bővülés után 2027-ben 0,7 százalékkal nőhet.

Összegzés

Az OECD elemzése szerint az AI-beruházások jelenleg fontos pufferként működnek a közel-keleti energiaársokkal szemben, és részben magyarázzák, hogy a világ 2026-ban valamivel jobban teljesít a korábban várt szintnél. Ugyanakkor a szervezet figyelmeztet: mivel az energiaárak hatása egyre jobban beépül a gazdaságba, és az AI-infrastruktúra energiaigénye is növekszik, 2027-re a mostani szintű oltalom gyengülhet, különösen kedvezőtlen bevételi, finanszírozási és energiaellátási forgatókönyvek esetén.