Az „A mesterséges intelligencia (MI) és az automatizáció hatásai Bács‑Kiskun vármegyében” című kutatás célja volt feltárni az MI és az automatizáció várható munkaerőpiaci hatásait a megyében, továbbá megvizsgálni a helyi vállalkozások digitális felkészültségét, fejlesztési igényeit és jövőképeit. A vizsgálat külön figyelmet fordított arra, hogy az országos és nemzetközi trendek hogyan jelennek meg a megye gazdasági szereplőinél.
A felmérés 2026 tavaszán zajlott, 200 válaszadó bevonásával. A mintát elsősorban vállalkozói döntéshozók, cégvezetők és tulajdonosok alkották. A kvótázás terület, vállalkozásméret és főtevékenység szerint biztosította a minta diverzitását: szerepeltek megyeszékhelyi és perifériás járásokban működő szervezetek, szolgáltató, ipari, építőipari, mezőgazdasági és élelmiszeripari cégek, valamint mikro-, kis-, közép- és nagyvállalatok nézőpontjai.
Főbb eredmények: megosztottság és elterjedtség
A válaszadók körében erősen megosztott a technológiai felkészültség: a cégek mintegy 40 százaléka már alkalmaz valamilyen MI‑alapú vagy automatizációs megoldást napi működése során, míg több mint egyharmada egyelőre nem tervezi ezek bevezetését. Ágazati különbségek is láthatók: a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások vezetnek az automatizáció terén, az MI‑eszközök adaptációja pedig leginkább a szolgáltató szektorban halad előre.
A vállalatméret és a technológiai alkalmazás között erős a kapcsolat: mikrovállalkozásoknál magasabb azok aránya, akik jelenleg nem tervezik a technológiák bevezetését — a mikrocégek közel 50 százalékánál ez a helyzet.
A legnagyobb akadály: kompetenciahiány
A felmérés szerint a legjelentősebb akadály nem elsősorban a technológiai infrastruktúra vagy a költségek, hanem a kompetenciahiány. A válaszadók nagy része a megfelelő digitális készségekkel rendelkező munkaerő hiányát, az MI‑eszközök használatához szükséges tudás hiányosságait és az oktatási rendszer lemaradását nevezte meg a fejlődés legfőbb gátjának.
A vállalatvezetők attól tartanak, hogy a munkaerő jelentős része nem rendelkezik azokkal a készségekkel, amelyek a jövő munkaköreiben szükségesek lesznek. A válaszok alapján a technológiai változások nyertesei inkább a fiatalabb, digitálisan képzett munkavállalók lesznek, míg az 50 év feletti és az alacsonyabb végzettségű dolgozók helyzete különösen kockázatos lehet.
Munkahelyek és célok: nem tömeges elbocsátás, hanem támogatás
Fontos megállapítás, hogy a vállalkozások többsége nem a munkahelyek tömeges megszüntetésére használja az MI‑t. A technológiai fejlesztések legfontosabb céljai a termelékenység javítása, a munkaerőhiány enyhítése, monoton feladatok kiváltása és a működési hatékonyság növelése. A válaszadók gyakorlatilag nem várnak tömeges létszámcsökkentést.
Javasolt beavatkozások: képzés, támogatás, oktatás‑vállalat együttműködés
A kutatás egyik központi üzenete, hogy a sikeres technológiai átállás kulcsa az emberi erőforrás fejlesztése, nem csupán az eszközbeszerzés. Ajánlások:
- Célzott, gyakorlatorientált képzések: az adatelemzés, generatív MI‑eszközök használata, algoritmikus gondolkodás és digitális problémamegoldás kiemelt fejlesztése. A képzéseknek túl kell lépniük az általános digitális ismereteken, és munkahelyi alkalmazhatóságra kell fókuszálniuk.
- Sérülékeny csoportok támogatása: különösen az 50 év felettiek és az alacsonyabb képzettségű dolgozók számára rövid ciklusú, gyakorlatorientált továbbképzések szükségesek.
- KKV‑k integrált támogatása: a programok ne csak hardver/szoftver beszerzést finanszírozzanak, hanem tanácsadást, technológiai mentorálást, változásmenedzsmentet és munkavállalói képzést is tartalmazzanak, mert sok vállalkozás szervezeti és tudásbeli hiányokkal küzd.
- Oktatási rendszer megújítása: a szakképzés és felsőoktatás gyakorlatközpontúvá tétele, projektalapú tanulás és a digitális eszközök napi használatának beépítése. A tanulóknak nem elég az MI elméletét ismerniük: gyakorlati rutinra van szükségük, például promptírásban és az MI‑szereplések hibáinak kiszűrésében.
- Erősítésre érdemes együttműködések: a duális képzési modellek, valamint a kamarák, vállalkozások és oktatási intézmények közötti szorosabb kapcsolat segítheti a munkaerőpiaci kereslet és kínálat összehangolását.
Stratégiai szempontok: fokozatos átállás és ember‑gép együttműködés
A kutatás a fokozatos technológiai átállást javasolja: az MI‑t elsősorban intelligens asszisztensként és termelékenység‑növelő eszközként érdemes alkalmazni, amely csökkenti a rutinfeladatok terhét, és lehetőséget teremt magasabb hozzáadott értékű tevékenységek végzésére. Az ember‑gép együttműködés ösztönzése és oktatása a megye gazdaságfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai stratégiájának meghatározó eleme lehet a következő években.
Szerzők és kontextus
A tanulmány eredményeit Vasárus Gábor László (ELTE Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Regionális Kutatások Intézete), Farkas Jenő Zsolt (ELTE KRTK RKI), Hoyk Edit (ELTE KRTK RKI), Lennert József (ELTE KRTK RKI), Kovács András Donát (ELTE KRTK RKI) és Szalai Ádám (ELTE KRTK RKI) közreműködésével állapították meg. A szerzők véleményét tükröző elemzés nem feltétlenül egyezik meg a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.
A kutatás eredményei egyértelműen arra mutatnak: a Bács‑Kiskun megyei vállalkozások jövőbeli versenyképessége azon múlik, mennyire sikerül célzottan fejleszteni az emberi kompetenciákat és erősíteni az oktatás‑vállalat kapcsolatrendszert.
