Az amerikai technológiai óriások továbbra sem lassítanak az AI‑infrastruktúra kiépítésében: a The Verge összesítése szerint az Amazon, a Microsoft, az Alphabet és a Meta az idei évre együtt legalább 720 milliárd dollárnyi beruházási költséggel számol, és ennek jelentős része mesterséges intelligenciához kapcsolódó infrastruktúrára, különösen adatközpontokra mehet el. A négy cég a következő évekre további, legalább 1000 milliárd dollárnyi költési kötelezettséget vállalt vagy készített elő.
Bevételnövekedés, de gyorsabban emelkedő költségek
A gyorsjelentések szerint a fő üzletágak továbbra is növekednek: az Amazon növekedésről számolt be, a Meta hirdetési bevételei erőteljesen emelkednek, és a Google Cloud éves bevétele több mint megduplázódott. Ugyanakkor a The Verge értelmezése szerint ez a bevételnövekedés nem feltétlenül igazolja egyértelműen az AI‑infrastruktúrára fordított hatalmas tőkét, mert a költségek — különösen a számítási kapacitás és az adatközpontok építése — gyorsabban nőhetnek.
Példa: Alphabet és a monetizációs probléma
Az Alphabetnél Philipp Schindler, a vállalat kereskedelmi vezetője elismerte, hogy az AI‑alapú lekérdezések számának emelkedése befolyásolta a bevételeket: ezeknél a szolgáltatásoknál alacsonyabb monetizációt tapasztaltak. Ráadásul a Google keresési hirdetési bevétele harmadik negyedévben 12 százalékkal nőtt, míg az előző év azonos időszakában 17 százalékos bővülést mértek — ami nyomást helyez az eddig stabil bevételi bázist adó keresőüzletágra, miközben az AI‑alapú szolgáltatások üzleti modellje még nem bizonyított.
Vezetői jelzések a további költésről
A cégek vezetői jelenleg nem a lassításról beszélnek: az Alphabet az idén 195–205 milliárd dollár közötti beruházási kiadással számol, és pénzügyi vezetője szerint 2027‑ben is jelentős növekedés várható. Az Amazon idén 220 milliárd dollárnyi beruházást tervez, és Andy Jassy vezérigazgató jelezte, hogy 2027‑ben ennél is többet költenének. A Meta 2026‑ra 135–145 milliárd dollár közötti beruházási kiadással számol, és a pénzügyi piacok további emelkedésre számítanak.
Mark Zuckerberg arról beszélt, hogy a Muse nevű, agentikus AI‑program csak akkor lehet nyereséges, ha a vállalat jelentősen, a következő évben tízszeres hatékonyságjavulást ér el a számítási költségekben, ami szerinte nagymértékű beruházást igényel.
Finanszírozási jelek: Microsoft kötvénykibocsátása és a külső források bevonása
A Microsoft negyedéves beruházási kiadása 45,2 milliárd dollár volt, alacsonyabb az elemzők által várt 50 milliárd dollárnál, de a The Verge szerint ez nem költségcsökkentésből fakadt, hanem külső kapacitáskésésekhez kötődött. Emellett a Microsoft 25 milliárd dolláros, tíz részből álló kötvénykibocsátást hajtott végre, ami azt jelzi, hogy még a legerősebb mérleggel rendelkező technológiai vállalatok is külső forrásokat vonhatnak be az AI‑infrastruktúra finanszírozására.
Költségnyomás a nagyok és a startupok körében
A költségnyomás nem csak a legnagyobb platformcégeknél jelentkezik. Az Anthropic frissített tőzsdei dokumentációja szerint a startup negyedéves árbevétele 17 milliárd dollárra nőtt, miközben számítási költségei 17,5 milliárd dollárt tettek ki. A cég emellett közel 900 milliárd dollárnyi jövőbeli számítási és infrastrukturális költségvállalást is feltüntetett, és saját adatközpontok építését tervezi. A The Verge megjegyzi, hogy egy részük a Google‑nél landolhat TPU‑vásárlások formájában, amelyek nem jelentenek azonnali készpénzbevételt a Google számára, de a hardver kiépítésének költségét előre finanszírozni kell.
Kockázatok: befektetői türelem, politikai és infrastruktúrális korlátok
A Wall Street türelme három évnél hosszabb ideig viszonylag nagy volt az AI‑kiadások emelkedésével szemben, de most egyre több kérdés merül fel arról, mikor és hogyan térül meg a beruházás. A technológiai részvények múlt héten érezhető nyomás alá kerültek, amikor a piac látványosabban kezdte számon kérni az AI‑beruházások költségét és bizonytalan hozamát; az Alphabet részvénye egy nap alatt mintegy 13 százalékot esett, ami a vállalat történetének egyik legnagyobb egynapos árfolyamvesztesége volt.
A The Verge rámutat, hogy ha a cégek nem lassítanak saját elhatározásból, akkor a féket külső tényezők — szabályozók, helyi közösségi ellenállás az adatközpont‑építéssel szemben, az energiahálózatok kapacitáskorlátai vagy végső soron a tőkepiac — húzhatják meg. Az amerikai félidős választások után erősödő adatközpont‑ellenes politikai hullám is potenciális külső korlátot jelenthet: bár a vállalatok eredményhívásain ez a választási kockázat nem mindig jelent meg, a politikai kockázat és a befektetői elvárások egyaránt befolyásolhatják a beruházások ütemét.
Következtetés
A nagy technológiai cégek továbbra is történelmi lehetőségként tekintenek az AI‑fejlesztésekre, és ennek megfelelően óriási tőkeberuházásokat terveznek és vállalnak. Ugyanakkor a megtérülés üteme és mértéke továbbra sem egyértelmű, és mind befektetői, mind szabályozási, mind infrastrukturális korlátok gyorsan visszafoghatják a beruházási tempót, ha a nyereségesség nem válik világossá.
