A Microsoft, az Alphabet, az Amazon, a Meta és az Oracle az idei év első három negyedévében rekordnagyságú működési pénzáramot termeltek, ugyanakkor a mesterséges intelligenciához kötődő beruházások olyan mértékben nőttek, hogy a beruházási kiadások végül meghaladták a megtermelt készpénzt. Ennek következményeként az öt vállalat szabad cash flow-ja pozitívból negatívba fordult, és a részvények visszavásárlását jelentősen visszafogták.
Főbb számok és változások
- Az öt cég működési cash flow-ja 29 százalékkal emelkedett, és 542,9 milliárd dolláros csúcsot ért el a forgalom adatai alapján.
- A tőkeberuházások (capex) megduplázódtak, és 556,9 milliárd dollárra rúgtak.
- Az összesített szabad cash flow a 2025-ös 143,5 milliárd dolláros többletről 2026 első kilenc hónapjában 14 milliárd dolláros hiányba fordult.
- A működés során megtermelt pénz mindössze 9,3 százalékát fordították osztalékra és részvény-visszavásárlásra, szemben az előző év azonos időszakának 27,4 százalékával.
Részvényesi kifizetések és visszavásárlások
- Az osztalékokra fordított összeg enyhén nőtt, 37 milliárd dollárra.
- A részvényvisszavásárlások értéke viszont 83 százalékkal zuhant: 81,8 milliárdról 13,6 milliárd dollárra.
- Az Alphabet és a Meta 2026-ban egyetlen saját részvényt sem vásárolt vissza, miközben egy évvel korábban ezekre 66,5 milliárd dollárt fordítottak.
- Az Amazon 2022 óta nem folyt visszavásárlásokat, és nem fizet osztalékot; a fennmaradó visszavásárlások gyakorlatilag a Microsofthoz kötődtek, bár a Microsoft is visszavágta a visszavásárlási kiadásokat, és a 2026. szeptemberrel zárt negyedévben már csak 4,4 milliárd dollárt költött erre.
Mivel az összesített szabad cash flow negatívba fordult, a vállalatok összesen 50,6 milliárd dollárnyi részvényesi kifizetést nem a működésből származó pénzből fedeztek, hanem pénz- és likviditási tartalékokból, hitelfelvételből vagy részvénykibocsátásból.
Példák a finanszírozási megoldásokra
- Az Amazon harmadik negyedévében 75,9 milliárd dollárt fordított beruházásokra; ez az összeg közel 80 százalékkal haladta meg a működési cash flow-t az adott negyedévben. Ennek hatására az Amazon 48,1 milliárd dollárnyi hosszú lejáratú hitelt vett fel, és az egész évre mintegy 220 milliárd dolláros tőkeberuházást jelez előre.
- Az Alphabet részvénykibocsátásból 12,4 milliárd dollárt vont be, és további 29 milliárd dollárt finanszírozott hitelből.
A visszavásárlások tolakodó szerepének megszűnése és következményei
A részvény-visszavásárlások évtizedeken át mesterségesen javították az egy részvényre jutó eredményt (EPS), mert kevesebb forgalomban lévő részvényre oszlott a nyereség. Az ING számításai szerint az Alphabet 2020 vége és 2025 között 9,5 százalékkal csökkentette részvényeinek számát, ami önmagában évente mintegy 2 százalékpontos EPS-növekedést eredményezett. A visszavásárlási programok visszafogásával az EPS-növekedést immár elsősorban a tényleges profitnövekedésnek kell biztosítania, miközben az új adatközpontokhoz kapcsolódó értékcsökkenés is növekszik.
Piaci elemzők szerint a befektetők továbbra is nagy figyelmet fordítanak az EPS alakulására; a JPMorgan elemzői hangsúlyozták, hogy az EPS-t általában fontosabbnak tartják, mint a szabad cash flow-t. A Franklin Templeton szakértői pedig arra mutattak rá, hogy az elmúlt tizenöt év tőke-visszajuttatási korszakát követően a piac most egyre inkább a részvény- és kötvénykibocsátásokon keresztüli tőkebevonás irányába fordul.
Következtetés
2026 első kilenc hónapjában az AI-vezérelt tőkeberuházások meghaladták a nagy amerikai technológiai vállalatok által megtermelt készpénzt, ami negatív szabad cash flow-hoz, a részvényvisszavásárlások visszaeséséhez és a részvényesi kifizetések alternatív forrásokból történő finanszírozásához vezetett. Ennek hatására az egy részvényre jutó eredmény növekedése mostantól elsősorban a tényleges profitbővüléstől függ, ami más piaci dinamikát eredményezhet a következő negyedévekben.
Az előkészítésben AI-asszisztens működött közre; a tartalom végső formáját újságíró szerkesztette és ellenőrizte.
