Brad Smith, a Microsoft elnöke sürgős, jogi alapokra helyezett szabályozást követel a mesterséges intelligencia (AI) területén. Egy nemrég sugárzott BBC-podcastban azt állította, hogy olyan fogyasztási cikkek — például tej vagy mosógépek — ma több felügyelet alatt állnak, mint az AI-t fejlesztő vállalatok, és egyaránt „fegyver és eszköz” az AI, amely veszélyezteti a világ kiberbiztonságát.
Miért fontos most lépni?
Smith szerint "eljött az idő" globális biztonsági szabályok bevezetésére. Hangsúlyozta, hogy az önkéntes, vállalati önszabályozás nem elegendő: a felelős cégek ugyan betartanák az ajánlásokat, de a kockázatot azok a vállalatok jelentik, amelyek kevésbé felelősségteljesek.
A UK szerepe az AI-biztonságban
A Microsoft vezetője külön kiemelte az Egyesült Királyság szerepét: szerinte a brit intézmények alkalmasabbak lehetnek a globális szabályozás vezetésére, mint az Egyesült Államok vagy az Európai Unió. Példaként említette a Britain’s AI Security Institute (AISI) intézményét, amely 2023-ban indult, és amelyhez az Egyesült Állami „frontvonalbeli” laborok gyakran biztosítanak hozzáférést a nagy modellekhez még a nyilvános bevezetés előtt; az AISI így gyorsan vezetővé vált az AI-biztonsági tesztelésben.
Politikai feszültségek és akadályok
Az AISI szerepe az utóbbi hetekben veszélybe került, miután Donald Trump amerikai elnök a „globalista” szervezetek ellen figyelmeztetett, azzal vádolva őket, hogy beavatkoznak amerikai cégek működésébe. A beszámolók szerint a múlt hónapban Trump azt kérte az Anthropic és az OpenAI vezetőitől, hogy tartsanak vissza új modelleket a brit teszteléstől. Az AISI azonban hétfőn megerősítette, hogy hozzáfér a legújabb modellekhez és képes azokat tesztelni.
Smith szerint a brit vezetés előnye részben az, hogy Washingtonban másképp tekintenek Londonra, mint Brüsszelre: „Ez erősség” — fogalmazott a BBC-nek.
Milyen szabályokat javasol Smith?
Brad Smith több konkrét lépést vázolt fel, amelyeket szívesen látna jogi kötelezettségként: például azt, hogy kötelező legyen értesíteni az érintett szervezetet, ha rendszerét lázadó AI-ügynökök kompromittálták. Támogatta azt az elképzelést is, hogy az AI-laboroknak külső értékelők jóváhagyását kellene megszerezniük egy termék kiadása előtt, továbbá pozitívan beszélt a „kill switch” megoldásokról, amelyek leállíthatják vagy lelassíthatják az AI-t, ha az emberi kontroll kockázatossá válik.
Kapcsolódó ipari kezdeményezések
Smith megjegyezte, hogy a Fehér Házban az elmúlt időszakban több technológiai cég vezetőjével folytatott megbeszélések is zajlottak az AI-biztonságról: olyan szereplők vettek részt, mint az OpenAI, Anthropic, Nvidia, AMD, SpaceX, Meta és Google. Ezek a cégek egy, az „erkölcsileg kötelező” megállapodásban vállalták, hogy független auditorokkal működnek együtt modelljeik biztonságának és képességeinek felmérésében. Smith szerint ez „jó lépés”, de nem helyettesíti a kötelező jogi szabályozást.
Felhívás a nemzetközi együttműködésre
A Microsoft elnöke azt javasolta, hogy nyugodt, de határozott párbeszéddel kezdjék összehozni az érintetteket. „Remélem, hogy ezt a szerepet vállalhatjuk mi mint vállalat. Remélem, hogy ezt a szerepet vállalhatja az Egyesült Királyság mint ország” — mondta a BBC-nek.
A beszélgetés világosan jelzi, hogy az AI gyors fejlődése mellett egyre sürgetőbbé válik a nemzetközi, jogi szabályozás megteremtése, különösen a külső ellenőrzés, a bejelentési kötelezettségek és a vészleállító mechanizmusok vonatkozásában.
