Beszerzési dokumentumok szerint a Northwestern Polytechnical University — amely szoros kapcsolatokat tart fenn a Kínai Népi Felszabadító Hadsereggel és az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériumának 2001 óta feketelistáján (Entity List) szerepel — az elmúlt hónapban két Nvidia H200 MI-chipet vásárolt 874 700 jüan (kb. 123 000 USD) értékben. A dokumentum dátuma október 21-i.
A papírok szerint az egyetem nem közvetlenül az Nvidiától szerezte be a chipeket, hanem a Shaanxi Bosuan Network Technology nevű helyi vállalaton keresztül. A H200 az Nvidia egyik felsőkategóriás, nagy teljesítményű processzora, amelyet fejlett mesterségesintelligencia-rendszerek betanítására és futtatására terveztek; kereskedelme amerikai exportengedélyhez kötött, és ilyen engedélyeket az Entity List-en szereplő intézményeknek rendszerint megtagadhatnak.
Mire világít rá az ügy?
A tranzakciók rávilágítanak arra, hogy a korlátozott amerikai MI-technológiához kapcsolódó hardverhez hogyan juthatnak hozzá Kínában működő, katonai kapcsolatokkal rendelkező intézmények — akár chipek közvetlen vásárlásával hazai beszállítókon keresztül, akár az azokat tartalmazó szerverekhez való hozzáférés bérelésével.
A dokumentumok szerint a Northwestern Polytechnical az idei év során öt, kínai vállalatokkal kötött szerződés révén is szerzett H200-as chipekhez és más nagy teljesítményű Nvidia AI-processzorokhoz való hozzáférést számítási kapacitás bérlése útján.
Tágabb minta: más egyetemek beszerzései
A nyilvánosságra hozott iratok azt mutatják, hogy több kínai egyetem is hozzájutott amerikai korlátozás alá eső Nvidia chipekhez:
- A Sencseni Egyetem (Shenzhen University) szeptemberben három H100 processzort vásárolt 769 800 jüanért.
- A Vuhani Műszaki Egyetem (Wuhan University of Technology) júniusban egy H100-at tartalmazó szervert szerzett 355 000 jüanért, és egy másik, 344 000 jüanos tranzakcióban négy A100-as chipet vásárolt.
- A Pekingi Repülési és Űrhajózási Egyetem (Beihang University), amely a „Seven Sons of National Defense” csoport egyik tagja, áprilisban négy A800-as processzort vásárolt 489 000 jüanért.
Ezek az intézmények mind kapcsolatban állnak katonai vagy védelmi kutatásokkal, és többük az Egyesült Államok szankciós listáin szerepel vagy korábban szerepelt.
Politikai viták és jogi-kormányzati lépések
A leleplezés egybeesik azzal a vitával Washingtonban, amely azt tárgyalja, hogy az Nvidia és más amerikai cégek milyen mértékben értékesíthetnek fejlett AI-chipeket Kínába. Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója a korlátozások enyhítéséért lobbizott azzal az érveléssel, hogy a folyamatos eladások megőriznék az amerikai technológiai fölényt és fenntartanák a kínai függést az amerikai megoldásoktól. Több amerikai törvényhozó viszont azt állítja, hogy a képesség a legerősebb Nvidia chipekhez gyorsíthatja Kína katonai és hírszerzési MI-képességeinek fejlesztését.
A Kongresszus mindkét párt részéről sürgette a szigorúbb ellenőrzéseket, például a chipnyomon követés kötelezővé tételét és az export fölötti nagyobb kongresszusi felügyeletet. Három republikánus kongresszusi bizottsági elnök november 18-ig tájékoztatást kért Jensen Huangtól azokról a feltételezett kapcsolatokkal kapcsolatos állításokról, amelyek szerint Huang egy állítólagos kínai hírszerző ügynöknővel volt viszonyban.
Következtetés
A beszerzési dokumentumok és az ismertetett tranzakciók nem írnak le jogi döntést vagy vádemelést a szóban forgó egyetemekkel vagy beszállítókkal szemben, viszont jól mutatják az amerikai exportkorlátozások potenciális kiskapuit és a kínai piacot kiszolgáló hazai szállítói hálózat szerepét abban, hogy korlátozott hozzáférésű amerikai MI-hardverek továbbra is elérhetővé váljanak katonai érdekeltségű intézmények számára. A fejlemény része annak a szélesebb vitának, amely a technológiai határok, a nemzetbiztonság és a globális ellátási láncok szabályozásáról folyik.
