Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének azon rendelkezései, amelyek az AI‑val előállított vagy lényegesen módosított tartalmak gépi úton azonosítható megjelölését írják elő, szigorúbb alkalmazási határidőhöz érkeznek: a négy hónapos türelmi idő 2026. december 2‑án lejár. Ebből következően azok a rendszerek is megfelelési kötelezettség alá kerülnek, amelyek 2026. augusztus 2. előtt már elérhetőek voltak az EU‑ban.
Az EY (Ernst & Young) felhívása szerint a változás nem csak a nagy nemzetközi technológiai szereplőket érinti; hatással lehet magyar szoftverfejlesztőkre, azoknak a vállalatoknak a működésére, amelyek saját termékeikbe építenek be AI‑funkciókat, valamint azokra a cégekre, amelyek más szolgáltató megoldását saját márkanév alatt használják vagy értékesítik.
Mit követel a szabályozás?
A rendelet célja, hogy mind az emberek, mind a digitális rendszerek számára felismerhető legyen, ha egy tartalom mesterséges intelligencia segítségével készült vagy jelentősen módosult. Ez a követelmény kiterjed a szövegekre, képekre, hanganyagokra és videókra egyaránt. Az eredet jelölése többféleképpen teljesíthető: például fájlba ágyazott információkkal, metaadatokkal, digitális vízjelekkel vagy más, géppel feldolgozható jelzésekkel. A rendelet nem ír elő egyetlen kötelező technológiai megoldást, de elvárja, hogy a választott módszer megbízhatóan segítse az AI‑tartalmak felismerését.
Miért fontos, hogy a jelölések megmaradjanak az átalakítások után is?
A megfelelés nem merül ki a technikai jelölések elhelyezésében: biztosítani kell, hogy az eredet‑információk a későbbi felhasználások során se vesszenek el. A fájlok letöltése, tömörítése, átméretezése, formátummódosítása vagy más platformokra történő feltöltése eltávolíthatja a metaadatokat vagy vízjeleket, ezért érdemes ellenőrizni a jelölések sértetlenségét ilyen műveletek után.
Kikre vonatkoznak a kötelezettségek?
A konkrét elvárások attól függnek, hogy egy szervezet milyen szerepet tölt be az adott AI‑megoldás alkalmazásában: egy cég egyszerre lehet felhasználó és szolgáltató is. Az EY szakértője, Zala Mihály, az EY IT‑ és Technológiai Tanácsadási szolgáltatásaiért felelős partnere rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia ma már sok vállalati szoftver és szolgáltatás beépített funkciója, ezért akkor is felmerülhetnek szolgáltatói kötelezettségek, ha egy vállalat más fejlesztő AI‑technológiáját integrálja és a terméket saját név alatt forgalmazza.
Zala Mihály szerint a megfelelés előkészítése nem kizárólag az informatikai részleg feladata: jogi, beszerzési, marketing, kommunikációs és tartalomkészítési területek összehangolt munkája is szükséges lehet, különösen azoknál a vállalatoknál, amelyek külső AI‑szolgáltatóktól származó anyagokat dolgoznak át vagy tesznek közzé.
Látható jelölés vs. gépi azonosítás
A december 2‑i határidő elsősorban a géppel olvasható jelölésekre vonatkozik, nem pedig arra, hogy minden AI‑tartalmon jól látható, felhasználókhoz intézett figyelmeztetést kelljen elhelyezni. Vannak azonban olyan esetek — például a deepfake‑ek nyilvános közzététele — amikor a tartalmat közzétevő szervezetnek kifejezetten tájékoztatnia kell a felhasználókat. A szövegek esetében a látható megjelölés szükségességét befolyásolja a közzététel célja, az AI szerepe az előállításban, az emberi ellenőrzés mértéke és az, hogy vállal‑e valaki szerkesztői felelősséget a tartalomért.
Miért érdemes korábban felkészülni?
Az új követelmények célja nem az AI‑használat korlátozása, hanem az átláthatóság növelése és a digitális bizalom erősítése. A megfelelő felkészülés jogszabályi megfelelést biztosít, és hozzájárulhat a vállalati reputáció védelméhez — hangsúlyozta Zala Mihály.
A magyar vállalatoknak érdemes felülvizsgálniuk, mely AI‑megoldásokat kínálnak, melyeket használnak kizárólag belső célokra, és hogyan kezelik az ezekkel előállított tartalmak jelölését, különös tekintettel arra, hogy a technikai jelölések megőrzése a későbbi fájlműveletek során is garantált legyen.
