A hagyományos, csupán irodai jelenléten alapuló mérés már nem ad teljes képet a munkahelyi teljesítményről — ez a fő megállapítása a Savills és a CoreNet közös felmérésének ("Measuring the Value of the Evolving Workplace"). A kutatásban több mint 240 vállalati ingatlanpiaci és munkahelyi vezető véleményét gyűjtötték össze világszerte.
A Covid óta a dolgozók irodai jelenléte gyakran vált a sikeresség egyik mérőszámává, de a Savills szerint ma már ennél árnyaltabb szempontrendszerre van szükség: fontos azt is vizsgálni, hogy az emberek mit végeznek az irodában, és hogyan járul hozzá maga a munkakörnyezet az üzleti eredményekhez és a vállalati kultúrához.
Hol teremti a munkahely a legtöbb értéket?
A felmérésben megkérdezettek szerint az irodai környezet leginkább az alábbi területeken hoz értéket (válaszadók aránya):
- Kultúra és kapcsolatok építése: 100%
- Együttműködés és csapatmunka: 100%
- Innováció: 100%
- Mentorálás és tanulás: 99%
- Ügyfélélmény: 99%
- Tehetségek vonzása és megtartása: 98%
- Termelékenység javítása: 97%
- Fókuszált egyéni munka: 92%
Ezek az arányok azt jelzik, hogy a vállalatok az irodát egyre inkább olyan térnek tekintik, amely támogatja a személyes együttműködést, a tudásátadást és a szervezeti kultúra formálását — nem pusztán munkavégzés helyszíneként.
Az irodai szerep átalakulása és a mesterséges intelligencia
Michelle Needles, a Savills globális vállalati megoldásokért felelős ügyvezető alelnöke szerint az iroda egyre szorosabban kapcsolódik azokhoz a tevékenységekhez, amelyek személyes jelenlét mellett hatékonyabbak: csapatmunka, mentorálás, kapcsolatok építése és új kollégák beillesztése. A mesterséges intelligencia elterjedése további megerősítő hatással lehet erre: sok üzleti vezető úgy látja, a jövő versenyelőnye azokon az emberi készségeken múlik majd, amelyeket a technológia nem helyettesít.
Milyen mérőszámokat használnak ma a cégek?
A Savills felmérése és további elemzése szerint a leggyakrabban használt mutatók:
- Munkavállalói elégedettségi és elkötelezettségi felmérések: 73%
- Munkahely-kihasználtsági vagy foglaltsági adatok: 65%
- Pénzügyi / üzleti teljesítménymutatók vizsgálata: 53%
- Munkavállaló-megtartási vagy tehetségmutatók: 37%
- Termelékenységi vagy teljesítménymutatók: 22%
- Együttműködési vagy innovációs mutatók: 13%
A válaszadók közül sokan még mindig elsősorban a jelenléti és kihasználtsági adatokat követik, míg az együttműködési és innovációs mérőszámok ritkábban szerepelnek a gyakorlati mérések között.
Konkrét példák és költségoldal
Egy Fortune 500-as technológiai cégnél végzett kutatásra hivatkozva a Savills megemlíti, hogy a személyesen együtt dolgozó szoftverfejlesztők 23 százalékkal jobb minőségű kódellenőrzést végeztek, mint a távmunkában dolgozók; a hatás különösen erős volt kevésbé tapasztalt mérnököknél, ami az irodai tudásátadás és mentorálás szerepére utal.
A Savills 50 tőzsdén jegyzett globális vállalat pénzügyi jelentéseit elemezve megállapította, hogy a munkahelyi költségek átlagosan a teljes árbevétel 8,4%-át, a működési költségek 12,5%-át teszik ki — ezért a cégek szeretnék mérhetővé tenni a befektetéseik megtérülését.
Bizalmi problémák a jelenlegi mérési módszerekben
Bár a munkavállalói elégedettségi felméréseket széles körben használják, azok megbízhatóságába vetett bizalom korlátozott: a Savills felmérésében az ilyen felmérést alkalmazó válaszadók csupán 25%-a volt biztos abban, hogy ezek a felmérések valóban tükrözik a munkahelyi stratégia értékét. Gyakori probléma a válaszadói fásultság.
Ennek kezelésére több szervezet kezd AI-alapú, párbeszédszerű felmérési módszereket alkalmazni, amelyek dinamikusan alakítják a kérdéseket a válaszok alapján, és részletesebb képet adhatnak a munkavállalói élményről.
Az adatforrások összekapcsolása — a következő lépés
A Savills szerint az igazi előrelépés az lehet, ha a különböző adatforrásokat (kihasználtsági adatok, munkavállalói visszajelzések, HR-mutatók és üzleti teljesítményadatok) egyesítik. Ezek eddig gyakran elkülönült rendszerekben voltak, így nehéz volt megérteni, hogy a munkahelyi változtatások miként hatnak a vállalati eredményekre.
A technológia és a mesterséges intelligencia olyan eszközöket kínál, amelyek képesek mintázatokat felismerni és összehasonlítani teljesítményt, megmutatva, mely beavatkozásoknak van legnagyobb hatása. A Microsoft Viva Insights például képes feltérképezni együttműködési hálózatokat, így láthatóbbá válik, hogyan dolgoznak együtt a csapatok és hol lehet javítani a tudásmegosztáson.
A Savills javasolt keretrendszere négy típusú mutatót különböztet meg: működési, élmény-, magatartási/viselkedési és üzleti mutatók — mindegyik más nézőpontból világít rá az iroda értékére.
Következtetés
A felmérés szerint az irodák értékének mérésében a vállalatoknak komplexebb, összekapcsolt adathasználatra van szükségük, amely nemcsak a jelenlétet, hanem az irodai munkavégzés üzleti hatását is kvantifikálja. Az AI és az integrált adatelemzés ígérete az, hogy segíthet kapcsolatot találni a munkahelyi változtatások és a szervezeti eredmények között, de a jelenlegi módszerekben még sok a bizonytalanság és a fejlesztési lehetőség.
Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre; a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte. Címkék: irodapiac, mesterséges intelligencia, termelékenység, távmunka, hibrid munkavégzés, HR
