A Private Health Forum idén ünnepli 10. évfordulóját, és a konferencia programjában több előadás is a magánegészségügyet, valamint a technológiai változásokat vizsgáló trendekre fókuszál. Az egyik kiemelt programelem Thuróczy Bertalan előadása, aki a 3. szekcióban mutatja be nézeteit és kutatásait.
Ki az előadó?
Thuróczy Bertalan villamosmérnöki tanulmányokkal indult. 21 éves korában rosszindulatú daganatot diagnosztizáltak nála; a kezelés műtétet és kemoterápiát tartalmazott. A kezelések alatt nem szakította meg az egyetemi tanulmányait, és gyógyulása után az orvoslás és a mérnöki tudományok határterülete felé fordult: mesterdiplomát szerzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Semmelweis Egyetem közös orvosbiológiai mérnöki képzésén. Jelenleg PhD-kutatóként mesterséges intelligenciára épülő digitális egészségügyi megoldásokat és a hosszú, egészségben eltöltött élet technológiai lehetőségeit vizsgálja.
Milyen fejlesztéseken dolgozik?
Példaként saját orvostechnikai fejlesztését ismerteti: intelligens kesztyűt tervez a Raynaud-jelenséggel élők számára. A kesztyű szenzorokkal méri a pulzust, a véroxigén-szintet (SpO2), a bőrhőmérsékletet, az aktivitást és a stresszhez kapcsolódó élettani jeleket. A cél az, hogy a perifériás keringési zavar közeledtét még a látható tünetek megjelenése előtt jelezze, és automatikusan bekapcsolja a fűtést; a koncepció szerint a mért adatok és gépi tanulási módszerek alapján maga az eszköz avatkozna közbe.
Thuróczy hangsúlyozza, hogy a viselhető szenzorokat nem abszolút diagnosztikai eszközként kezeli: az okosórák vagy okosgyűrűk elsősorban a hosszabb távú trendek megfigyelésére alkalmasak, és az egyes értékeket mindig összefüggéseikben kell értelmezni.
Személyes tapasztalat és kutatói nézőpont
Saját maga is végzett hosszabb méréseket: egy EKG-s mellkaspánt adataiból azt tapasztalta, hogy az általa „természetesnek” érzett életvitel tartós stresszállapotot eredményezett. Ennek hatására módosított a napi rutinján, a pihenésén és az alvásán. Ezzel rávilágít arra az alapvető szempontra, hogy maga az adat nem gyógyít — de időben láthatóvá tehet olyan problémákat, amelyeket az érintett szubjektíven még nem érez.
Előadásai és megnyilvánulásai alapján különleges összetettség jellemzi nézőpontját: korábbi betegként, mérnökként, kutatóként és hosszútávfutóként egyszerre tud megszólalni. Ez a kombináció lehetővé teszi számára, hogy átüssze a technológiai és az emberi dimenzió közötti határvonalat: érti, hogyan lesz egy testi jelenségből mérhető adat, az adatból algoritmus, és megfelelő klinikai ellenőrzéssel és szabályozással hogyan válhat ez használható egészségügyi eszközzé.
Miért fontos ez az egészségügy számára?
Thuróczy nem kész recepteket kínál, hanem szemléletet — a prevenció, betegedukáció, digitális egészség, viselhető szenzorok, mesterséges intelligencia és életmódadatok együttesének fontosságát hangsúlyozza. Úgy véli, hogy az egészségügynek túl kell lépnie a betegségek időszakos mérésén, és fel kell tudnia használni a hétköznapi életben folyamatosan keletkező adatokat a korai beavatkozás és személyre szabott megelőzés érdekében.
Hol és mikor lehet találkozni vele?
Thuróczy Bertalan 2026-ban, a Private Health Forum jubileumi rendezvényén tart előadást. A konferencia programja és a részvételi információk a szervezők által közzétett tájékoztatón érhetők el.
Kommunikáció és közönségkapcsolat
Könyvekben, podcastokban és előadásokban Thuróczy technológiai ismereteit személyes történetekkel és közérthető példákkal köti össze, így közvetítő szerepet tölt be a szakmai és a laikus közönség között. Bemutatja, mit hozhat a mesterséges intelligencia, a bioszenzorok és a személyre szabott megelőzés a mindennapi életben, és egyben feltárja a technológia jelenlegi korlátait.
A címlapkép illusztráció.
