Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének türelmi ideje lejár december 2-án: ettől kezdve azoknak a vállalatoknak is meg kell felelniük az AI-tartalmak átláthatóságára vonatkozó előírásoknak, amelyek már 2026. augusztus 2. előtt szolgáltattak tartalom-előállító mesterségesintelligencia-megoldást. Az EY felhívja a figyelmet, hogy a változás magyar szoftverfejlesztőket, AI-funkciókat saját termékeikbe építő vállalkozásokat, valamint saját nevük alatt AI-megoldásokat kínáló vagy használó társaságokat érinthet.
Mire kötelez az uniós szabályozás?
A rendelet egyik központi célja, hogy felismerhetővé tegye az AI által létrehozott vagy érdemben módosított tartalmakat — ide tartozik a szöveg, kép, hang és videó is. Ennek megvalósítása lehet például a fájlba épített eredetinformáció, metaadat, digitális vízjel vagy egyéb, géppel felismerhető jelölés. Az EU nem ír elő egyetlen kötelező technológiát; a lényeg, hogy az alkalmazott megoldás a gyakorlatban megbízhatóan támogassa az AI-eredetű tartalom felismerését.
Kikre vonatkoznak a szabályok?
A rendelet 2026. augusztus 2. óta piacra kerülő új rendszerekre már vonatkozott, a korábban elérhető eszközök számára négy hónapos türelmi időszakot biztosítottak. Ez a türelmi időszak jár le december 2-án. Magyarországon ezért nem csak a nagy nemzetközi AI-platformoknak fontos foglalkozniuk a változással: bármely hazai vállalkozás érintett lehet, ha saját neve alatt használ vagy értékesít olyan szoftvert, amely AI segítségével generál tartalmat. Az előírás azokra a cégekre is kiterjed, amelyek más fejlesztők technológiáját használják vagy kínálják a saját nevük alatt.
A vállalatok kötelezettségei attól függően változhatnak, hogyan alkalmazzák az adott AI-megoldást: egy szervezet egyes esetekben felhasználó, más esetekben szolgáltató lehet.
Technikai és szervezeti követelmények
A megfelelés nem merül ki a technikai jelölés elhelyezésében. A vállalatoknak ellenőrizniük kell, hogy az eredetre vonatkozó információ megmarad-e a tartalom letöltése, tömörítése, átalakítása vagy más platformra történő feltöltése után. Egy kép átméretezése, egy videó újraformázása vagy egy fájl feltöltése eltávolíthatja a beágyazott adatokat, ezért a jelölés fennmaradását biztosítani kell.
Az EY szerint a felkészülés nem kizárólag az IT-csapat feladata: jogi, beszerzési, marketing, kommunikációs és tartalomkészítő területek együttműködésére is szükség lehet, különösen, ha a vállalat külső AI-szolgáltatótól származó tartalmakat alakít át vagy tesz közzé. Zala Mihály, az EY IT- és Technológiai Tanácsadási szolgáltatásaiért felelős partnere arra hívta fel a figyelmet, hogy a decemberi határidő előtt érdemes áttekinteni, milyen releváns technológiákat kínál a cég, mit használ csak saját célra, és mi történik az ezekkel előállított tartalommal.
Látható címke vs. gépi felismerhetőség
A december 2-i határidő elsősorban az AI-tartalom gépi felismerhetőségére vonatkozik; ez nem feltétlenül jelenti, hogy minden mesterséges intelligenciával készült tartalmon nagy, szemmel látható figyelmeztetést kell elhelyezni. Ugyanakkor bizonyos helyzetekben — például a deepfake-nek minősülő, valósághűen előállított vagy módosított kép-, hang- vagy videótartalom közzétételekor — a felhasználók egyértelmű tájékoztatása kötelező lehet.
Az AI-val készített szövegek esetében a látható címkézés nem automatikus: számít a közzététel célja, az AI szerepe a tartalom létrehozásában, az emberi felülvizsgálat megléte, és hogy egy személy vagy szervezet vállal-e szerkesztői felelősséget a tartalomért.
Miért fontos ez a vállalatok számára?
Az új követelmények célja nem az AI használatának tiltása, hanem az, hogy könnyebb legyen felismerni a mesterségesen előállított vagy módosított tartalmakat. Az EY hangsúlyozza, hogy a megfelelő felkészülés a digitális bizalom és a vállalati hírnév védelmét is szolgálhatja, ezért a cégeknek érdemes időben auditálniuk és módosítaniuk folyamataikat és technológiáikat.
