A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a K&H Bank különböző felmérései alapján Magyarországon igen eltérő képet mutat az AI (mesterséges intelligencia) elterjedtsége: a KSH EU‑harmonizált IKT‑felmérése szerint a vállalkozások körében mintegy tíz százalékos az AI‑használat, míg a K&H Bank innovációs indexe a közép‑ és nagyvállalatoknál 58 százalékot mér. A különbség nagy részét a mintavétel és a módszertan magyarázza – mondta Bíró Zoltán István, az AI Radar alapító szerkesztője.
Módszertani különbségek
A KSH felmérése az EU‑harmonizált infokommunikációs technológiai adatgyűjtésen alapul, és minden legalább tízfős vállalkozásra kiterjed, tehát a kisvállalkozásokat is magában foglalja. Ezzel szemben a K&H innovációs indexe csak a nettó 300 millió forintnál magasabb árbevételű közép‑ és nagyvállalatok vezetőit kérdezi telefonon: a 2026 első féléves hullámban (2026. április 14. és május 6. között) 360 ilyen cég innovációért felelős vezetője válaszolt. Ez a célzott mintavétel eleve kiveti a kisebb, jellemzően alacsonyabb digitális intenzitású vállalkozásokat.
Ágazati különbségek és bevezetési akadályok
A KSH adatai szerint az AI‑használat erősen ágazatspecifikus. Az információ‑kommunikációs szektorban a vállalatok közel fele (46%) alkalmaz mesterséges intelligenciát, míg például az építőiparban a többség nem használja és nem is tervezi bevezetését. A bevezetést késleltető vagy akadályozó tényezők közül a szükséges szakértelem hiányát (66%) és az adatvédelmi, titoktartási aggályokat (52%) említették leggyakrabban. A jogi következmények bizonytalanságát 51%, a magas várható költségeket 43% jelölte meg, és 29,8% egyszerűen úgy gondolja, nincs szüksége az AI‑ra.
Hol használják az AI‑t a vállalatok?
A KSH 2025‑ös adatai szerint azoknál a cégeknél, amelyek már alkalmaznak AI‑t, leggyakrabban a marketing és értékesítés területén (34,7%, egy évvel korábban 31,3%) és a vállalati ügyviteli folyamatokban illetve vállalatirányításban (31,6%, egy évvel korábban 17,6%) hasznosul a technológia. A termelés és szolgáltatás területén 22,8% használta az AI‑t. A logisztika (6,1%) és az informatikai biztonság (13,3%) jóval elmarad; az IT‑biztonságnál ráadásul visszaesés volt egy év alatt (14,6% → 13,3%). A trend arra utal, hogy a cégek elsősorban ott vezetnek be AI‑megoldásokat, ahol közvetlen üzleti hasznot látnak, és kevésbé a kockázatok csökkentése érdekében.
A K&H 2026 első féléves adatfelvétele a közép‑ és nagyvállalati szegmensben gyors növekedést mutatott: fél év alatt az AI‑t használó cégek aránya 48%-ról 58%-ra emelkedett, míg az AI‑fejlesztést is végző vállalatok aránya 24%-ról 36%-ra nőtt. A leggyakoribb alkalmazás az írott szöveg fordítása (39%), amely egy év alatt megduplázódott, két év alatt pedig megháromszorozódott. Gyakori még a szövegfeldolgozás (például kivonatok vagy levelek készítése) 33%-kal, valamint a marketingkommunikáció támogatása 22%-kal.
Ágazati és méretbeli bontásban a szolgáltató szektor vezet 66%-kal, a 4 milliárd forintnál nagyobb árbevételű legnagyobb cégek körében 72% használ AI‑t. Azoknál a vállalatoknál, amelyek nyertek innovációs támogatást, az AI‑alkalmazás aránya 80%.
Magyarország az EU‑ban és a régióban
Az Eurostat 2025‑ös adatai szerint az uniós vállalkozások 20%-a használt AI‑technológiát, míg egy évvel korábban ez az arány 13,5% volt. Az EU‑ban Dánia (42%), Finnország (37,8%) és Svédország (35%) vezet, Románia (5,2%), Lengyelország (8,4%) és Bulgária (8,5%) pedig a lista végén állnak. Magyarország az EU‑harmonizált felvétel alapján körülbelül 10%-on áll, vagyis az uniós átlag felénél.
A KPMG és a Melbourne‑i Egyetem 2025‑ös, 47 országot és több mint 48 ezer válaszadót érintő kutatása lakossági megkérdezésre épít. Ez szerint a régióban magas adaptációs szintet mértek például Lengyelországban, Romániában és Szlovéniában, ahol a legalább heti rendszerességgel AI‑t használók aránya 25%, 21% és 24% volt. Magyarország több területen elmarad: az AI‑képzésben részt vevők aránya itt 19%, szemben a 39%-os világátlaggal, ami a régió egyik legalacsonyabb értéke. Az AI‑szabályozások, köztük az EU AI Act ismertsége is alacsony: Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában a lakosság több mint 90%-a nincs tisztában ezekkel a szabályokkal. A világátlag itt sem magas, csupán 17%.
Lakossági használat és oktatás
A lakossági használat biztatóbb képet mutat a vállalati szegmensnél. A Publicis Groupe Hungary megbízásából a PwC Magyarország által készített AI Readiness Index 2026‑os kiadása szerint, amelyet az idei AI Summiton mutattak be, a magyar internetezők 71%-a használ valamilyen AI‑eszközt a mindennapokban; egy évvel korábban ez az arány 42% volt.
Más, a JVSZ (Joint Venture Szövetség) AI & Automatizációs Fóruma, a Code Intelligence és a Peak közös „AI Index Magyarország” felmérése szerint a lakosság 50,4%-a használt AI‑eszközt legalább egyszer az elmúlt hónapban, ugyanakkor rendszeres felhasználónak csak minden negyedik felnőtt (25,9%) számít, és 39% soha nem próbált még ilyen eszközt. Az aktív felhasználók leggyakrabban információkeresésre (82,2%), tanulásra (35,5%) és szövegírásra (26,4%) veszik igénybe az AI‑t.
Az oktatásban a fiatalok gyorsabban alkalmazkodnak, mint az intézmények: az Opinion Institute 2025 tavaszán, a Bosch megbízásából készített felmérése közel 800, 16–20 év közötti középiskolást kérdezett meg, és a diákok 84%-a már akkor tervezte, hogy beépíti az AI‑t a tanulmányaiba. A Bosch Tech Compass felnőtt felmérésében a mutató 75% volt. Az AI‑alapú virtuális tanárok alkalmazását bizonyos tantárgyakban a megkérdezettek több mint fele (54%) támogatja.
Egyetemi szinten a Siemens Zrt. és a UNIside kutatása azt találta, hogy a hallgatók tömegesen használnak AI‑eszközöket a tanulásban, sok esetben megelőzve az intézményi ajánlásokat. A megkérdezett hallgatók 75,3%-a hetente vagy gyakrabban használ AI‑t, viszont csak 3,6%-uk vett részt szervezett egyetemi AI‑témájú órán. A hallgatók bizalma a gépi válaszok ellenőrzés nélküli elfogadásában mérsékelt: egy tízes skálán átlagosan 4,5 pontot adtak.
Következtetések
A magyarországi kép kettős: a lakosság és az oktatás szereplői gyorsan alkalmazkodnak és növekvő mértékben használják az AI‑eszközöket, míg a vállalati szektorban erős a szórás: néhány ágazat és nagyobb vállalat gyorsan halad, sok kisebb cég viszont lemarad. Hiányzik továbbá a széleskörű képzés és a szabályozások ismertsége, ami ronthatja a hosszú távú felkészültséget és a biztonságos alkalmazást.
