Kovács Eszter, aki külföldi egyetemekkel együttműködve a kognitív képességek kutatásával foglalkozik, azt hangsúlyozza: az AI nem tesz bennünket haszontalanná, de az számít, hogyan használjuk. A kutató szerint az automatikus eszközök növelhetik a hatékonyságot, ugyanakkor fennáll a veszélye annak, hogy ha túl sok kognitív feladatot kiszervezünk, visszafejlődhetnek azok a képességeink, amelyeket korábban gyakoroltunk.
Miben változik a munkaerőpiac?
Kovács rámutatott, hogy a változás már most érződik a munkaerőpiacon, különösen a pályakezdő pozíciók esetében. Nem feltétlenül tűnnek el ezek a munkakörök, sokszor inkább „szeniorizálódnak”: belépő szintű állásoknál megjelennek olyan elvárások, amelyeket korábban menedzseri szinten kértek. Ez a jelenség szerinte részben annak köszönhető, hogy az AI világosan megmutatja, mely készségeket nehéz helyettesíteni.
Mely készségek értékelődnek fel?
Az AI korlátai mentén Kovács Eszter kiemeli azokat a készségeket, amelyek a munkaerőpiacon fontosabbá válnak: felelős döntéshozás (jogi, etikai és szervezeti felelősségvállalással együtt), analitikus gondolkodás, vezetői képességek, kapcsolatteremtés, kreatív problémamegoldás és reziliencia. Ezeket a készségeket a kutató szerint nehéz automatizálni, ugyanakkor nem mindig egyszerű elsajátítani vagy mérni őket.
Mit érdemes kiszervezni az AI-nak — és mit nem?
Kovács gyakorlati tanácsa az, hogy a monoton, adminisztratív, rutinszerű feladatokat érdemes rábízni az AI-ra. Ugyanakkor azt javasolja, hogy ne adjuk át magát a gondolkodási folyamatot: ha jobb analitikusok és kreatív problémamegoldók akarunk lenni, azokon a feladatokon nekünk kell végigmenni. Például ne kérjük meg az AI-t, hogy teljesen helyettünk állítsa össze a stratégiai anyagot vagy döntsön a konklúziókról. Használhatjuk viszont az AI-t manuális, időigényes keresésekre, források rendszerezésére vagy adatösszesítésre, illetve arra, hogy kritikusan, keresztkérdésekkel tesztelje az elkészült anyagot — azaz inkább a vitát bízzuk rá, semmint a gondolkodást.
A tudatos AI-használat és a fejlődés
A kutató hangsúlyozza a tudatos AI-használat fontosságát: az eszköz akkor szolgálja a kognitív képességek fenntartását, ha fejlődési segédeszközként alkalmazzuk, nem pedig az erőfeszítés kiiktatására. A tanulás és fejlődés pszichológiai mechanizmusai produktív küzdelmet igényelnek, és vannak kutatások, amelyek szerint ha egy tevékenységet kiszervezünk, később nehezebb visszaszokni rá — a feladat „unalmasabbnak” és nehezebbnek tűnhet.
Mindfulness, meditáció és viselkedéstudomány mint ellensúlyok
Kovács Eszter szerint a mindfulness, a meditáció és a viselkedéstudomány mérhető és hasznos ellensúlyok lehetnek az AI korában. Egyetemi és vállalati képzéseiken azt vizsgálják többek között, hogyan változik az agyi konnektivitás vagy a gammahullám-aktivitás különböző élethelyzetekben, és milyen mértékben van „munkában” az agy. Ezek a módszerek a fókusz, a munkamemória és a metakogníció fejlesztésében segítenek, valamint abban, hogy nőjön a diszkomforttűrésünk: tudatosan vállaljuk a kihívást azon képességek fejlesztéséhez, amelyeket nem akarunk elveszíteni.
Kettős kimenet: fejlődés vagy hanyatlás
A kutató szerint az AI két irányba vezethet: akik a kihívás növelésére és a képességeik aktív fejlesztésére használják, előreléphetnek szakmailag; akik viszont az erőfeszítés teljes kiszervezését választják, potenciálisan kognitív veszteségre számíthatnak. A lényeges kérdés így nem az, hogy használjuk-e az AI-t, hanem hogy mire és hogyan használjuk.
Hol lehet a témáról többet hallani?
A részletekről és a kutatási eredmények alkalmazásáról Kovács Eszter november 17-én előadást tart a Portfolio HR (R)evolution 2026 konferencián, ahol a HR és munkaerőpiaci trendek kerülnek megvitatásra.
Címkék: technológia, munkaügy, mesterséges intelligencia, munkaerőpiac, agy, humánerőforrás, pszichológia, agykutatás, HR, ai, hrrevolution
