Iparág

Mesterséges intelligenciával generált szöveg

Dr. Karafiáth Balázs: az AI-korszakban az emberi minőségek és a purpose adhatják a tartós versenyelőnyt

Dr.

Dr. Karafiáth Balázs: az AI-korszakban az emberi minőségek és a purpose adhatják a tartós versenyelőnyt

Dr. Karafiáth Balázs elsősorban vezetőkkel, családi vállalkozásokkal és scale-up cégekkel dolgozik; fő fókuszterületei a tudatos vezetés és a szervezeti purpose. November 18-án a szakember előadóként szerepel az AI Talks 2026 konferencián a Bálna Budapestben. Az idei esemény központi kérdése, hogyan léphetnek túl a vállalatok az AI-eszközök kipróbálásán és hogyan érhetnek el tényleges szervezeti működést és üzleti eredményeket.

1996 óta követi a technológia szervezetekre gyakorolt hatását. Tapasztalata szerint a korábbi technológiák eszközöket adtak a kezünkbe, gyorsították a munkát és javították a minőséget; az AI azonban minőségi változást hoz, mert — Karafiáth szavaival — „új munkatársakat” kapunk: ügynököket, azaz AI-ügynököket, amelyeket a vezetőknek emberek mellett irányítaniuk kell.

Az AI hatása és az emberi jelenlét

A szakember rámutat, hogy az AI-eszközök felerősítik a felhasználói szándékot, támogatják és megerősítik a felhasználói választásokat, miközben a beszélgetéseket egy irányba viszik. Kiemeli: két ember közötti interakcióban két tudat és kölcsönös érzelmi szabályozás működik, az AI-jal folytatott párbeszédben viszont csak egy tudatról beszélhetünk. Ezért fontos, hogy az ember valóban jelen legyen a folyamatban.

Versenyelőny az AI vakszemei mentén

Karafiáth szerint a jövőben a technológia önmagában kevésbé lesz differenciáló tényező, mert azonos vagy hasonló eszközök széles körben elérhetővé válnak. Ehelyett azok az emberi minőségek értékelődnek fel, amelyekhez az AI-nak nincs hozzáférése: nincs teste, idegrendszere, zsigeri intuíciója, és nem tud részt venni a kölcsönös érzelmi szabályozásban, amely bizalmat, biztonságot és közösséget épít. Ezek a „vakfoltok” lehetnek a tartós versenyelőny forrásai.

A purpose szerepe

A purpose nála túlmutat a profiton; vállalatnál a létezés miértjére, egyénnél akár az élet értelmére utal. Ha a szervezet képes a „miért” szintjén is irányt adni az AI-nak, az új lehetőségeket nyithat. Ugyanakkor ehhez előbb a vállalatnak magának kell tisztáznia, miért létezik, és ezt a szándékot nem elegendő csupán látványos szövegként kifüggeszteni a falra.

Antropomorfizálás: előny és veszély

Karafiáth elismeri, hogy az AI emberként való megszólítása hasznos lehet — nála például Claude nevű segítőként jelenik meg —, mert ez tisztábbá teheti a felé irányuló szándékot és megváltoztatja a viszonyulást a feladathoz. Ugyanakkor veszélyes is lehet: sok fiatal számol be arról, hogy egy AI-barátot jobbnak éreznek valódi barátaiknál. A szimulált empátia könnyen erősebbnek tűnhet a felületes emberi interakciók empátiájánál, ezért fontos tudatosan kérni az AI-tól a kritikus visszajelzést.

AI bevezetése: transzformáció vs. egyszerű beszerzés

A valós transzformáció szerinte abból látszik, mennyire alakítja át a céget a technológia, és mennyire a szervezet igényeiből indulnak az átalakulások, nem pedig abból, hogy felülről próbálják az egész vállalatot az AI-hoz igazítani. Sok cég azonban egyszerű szoftverbeszerzésként kezeli az AI-t — ez kényelmesebb, de ritkán vezet a kívánt stratégiai átalakuláshoz.

Tudatos vezetés és lassulás

Karafiáth hangsúlyozza a tudatos lassítás szükségességét: a szervezeti transzformáció előtt érdemes „pit stopot” tartani — előbb átalakítani a szervezetet, aztán engedni az AI által kínált gyorsulást. A vezetőnek ismernie kell, melyik szerepre van szükség: inspirátorra, gondoskodóra, irányadóra vagy épp visszalépésre és átadásra azoknak, akik jobban értenek az adott innovációhoz. Ez önismeretet és tudatosságot kíván.

Felértékelődő vezetői készségek

Két kulcskompetenciát emel ki. Az egyik a jelentésadás: a gép nem tud emberi jelentést adni, a beérkező információk emberi értelmezését a vezetőknek kell elvégezniük. A másik a biztonság megteremtése bizonytalanságban is; ha világos a szervezet purpose-ja, az kapaszkodót adhat a csapatnak a bizonytalan helyzetekben.

Liminális tér és sebezhetőség

A vezető feladata megtartani azt a teret — Karafiáth „liminális térnek” nevezi — ahol a csapat közösen talál válaszokat a „már nem” és „még nem” közötti állapotban. A folyamatosan változó modellfrissítések és az ismeretlen végkifejlet korában fontos elismerni, hogy nem minden válasz azonnal rendelkezésre áll; ebben a helyzetben a sebezhetőség és az együtt gondolkodás vezetői erények.

Félelmek és a munka új értelmezése

A munkavállalók félelmei többforrásúak: általános technológiai félelem, a szerep vagy státusz elvesztésének félelme, és a közösség elvesztésétől való aggodalom. Karafiáth szerint a félelem kapu is lehet, amelyre a vezetőnek nem a tagadás, hanem végigvezetés a válasza. A sikeres vezető az, aki ebben a folyamatban is képes biztonságot adni.

Miért számít mindez az AI Talks közönségének?

Karafiáth azt kéri a hallgatóságtól, hogy a technológiai kérdések mellett vizsgálják meg saját vezetői szerepüket: milyen vezetők ők, milyen hős szerepében jelennek meg a szervezetük történetében, és mi a személyes „miértjük”. Ez az önismeret segít meghatározni, hogyan vezessék át a csapatot az AI-átalakuláson.

Jegyinformációk és megjegyzés

A HVG AI Talks 2026 konferenciára továbbra is váltható jegy az aitalks.hu weboldalon. A cikk tartalma az AI Talks, a HVG rendezvénye keretében készült a HVG BrandLab közreműködésével; előállításában és szerkesztésében a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.