A „tokenmaxxing” vállalati divat gyorsan alábbhagyott, de az év végi bónuszok egy része a Wall Streeten továbbra is az AI-használathoz kapcsolódik. A Selby Jennings nevű pénzügyi toborzó cég által megkérdezett 500 vállalat adatai szerint a jelentkezők AI-készségei közel négyszer olyan nagy súllyal esnek latba a felvételi döntésekben, mint az, hogy hol végeztek főiskolát vagy egyetemet.
Fizetés, előléptetés és bónuszok AI-teljesítményhez kötve
A felmérés szerint az amerikai pénzügyi cégek mintegy negyede már konkrétan összekapcsolja a béremeléseket, előléptetéseket és bónuszokat az AI-tudással vagy AI-használattal. Selby Jennings technológiai toborzási vezetője, Jacob Summers a Semafornak elmondta, hogy ez a gyakorlat gyakoribb a fintech startupoknál és kisebb cégeknél, mint a nagy, ismert bankoknál és kereskedési házaknál.
Új szerepkörök és az AI-használat mérésének kihívásai
A megkérdezett cégek közel egyharmada új pozíciókat vagy részlegeket hozott létre az AI-használat nyomon követésére. Ezeknél a szervezeteknél nem maga a tokenfelhasználás mennyisége számít elsődlegesen, hanem hogy a tokenek használatából valódi, mérhető haszon származik-e — az IBM júniusi blogbejegyzésére utalva: „Tokenmaxxing is dead, long live valuemaxxing.”
Ugyanakkor sok helyen a felügyelet és számonkérés részben a vezetőkre hárul, akik így részmunkaidős „AI-számlálókká” válnak: rögzítik és értékelik, miként alkalmazzák csapataik az AI-t a munkafolyamatokban.
Miért számít ez?
Az adatok azt mutatják, hogy az AI-kompetencia immár nem csak technológiai cégek belső ügye, hanem a pénzügyi szektor általános elvárásává válik. Ennek hatása lehet a toborzásra, a karriertervezésre és a kompenzációs rendszerekre, különösen a kisebb és gyorsan növekvő szervezeteknél.
(A fenti adatok a Selby Jennings 500 vállalatos felmérésén és a Semafor tudósításán alapulnak; a részletekről Jacob Summers beszélt a Semafornak. A forrást jegyezte Jake Angelo.)
