A genfi központú, hagyományos fegyverekről szóló egyezmény (Convention on Certain Conventional Weapons, CCW) 128 tagállama ezen a héten arra törekedett, hogy konszenzusra jussanak egy nem kötelező érvényű dokumentumról, amely előkészíthetné a halálos autonóm fegyverrendszerek (LAWS) betiltásáról vagy szabályozásáról szóló későbbi tárgyalásokat. Több diplomáciai forrás szerint azonban az Egyesült Államok és Oroszország ellenállása miatt egyre bizonytalanabb az egyezmény elfogadása.
A tárgyalásokon a legtöbb résztvevő ország támogatta a szövegtervezetet, ugyanakkor Washington és Moszkva a zárófázisban módosításokat és törléseket javasolt. Egy Reutersnek nyilatkozó diplomáciai forrás szerint „egyre szűkül a lehetőség a megállapodásra”, míg egy másik forrás attól tart, hogy a tárgyalók kifuthatnak az időből, és az évek során kidolgozott kulcsfontosságú rendelkezések kikerülhetnek a végső szövegből.
A megfigyelők az elmúlt években egyre nagyobb aggodalomról számolnak be a félautonóm és részben mesterséges intelligenciával támogatott fegyverrendszerek miatt, amelyek különböző fokú önállósággal képesek célpontokat azonosítani és megsemmisíteni. Ilyen rendszerek bevetéséről érkeztek jelentések Ukrajnából, Szudánból és a Közel‑Keletről is.
A Human Rights Watch és a Stop Killer Robots jogvédő koalíció hangsúlyozta: az ilyen rendszerek kiszámíthatatlanul viselkedhetnek, ami növeli a végzetes hibák kockázatát. Ugyanakkor a tárgyaláson részt vevő államok rámutattak, hogy a gyakorlatban minden, jelenleg szolgálatban lévő, emberélet kioltására alkalmas félautonóm eszköz úgynevezett „Human‑in‑the‑Loop” elv szerint működik, azaz csak emberi operátor engedélyével hajt végre támadást. Ez nem zárja ki teljesen a hibákat, de a résztvevők szerint megfelelő emberi ellenőrzés mellett jelentősen csökkentheti a kockázatokat.
Bár a tagállamok többsége egyetért abban, hogy a nemzetközi humanitárius jog (IHL) alkalmazandó az autonóm fegyverrendszerekre, kifejezetten ezekre a rendszerekre vonatkozó, kötelező erejű nemzetközi szabályok gyakorlatilag nem léteznek. A vita egyik központi kérdése éppen az, hogy szükség van‑e új, jogilag kötelező normákra, vagy elegendőek a meglévő IHL‑elvárások és iránymutatások.
Washington álláspontja az elmúlt hat hónapban szigorodott: az Egyesült Államok inkább nem kötelező irányelveket támogatna ahelyett, hogy jogilag kötelező nemzetközi szerződésben kötelezné magát. Ezzel az érveléssel többek között Oroszország, India és Törökország is azonosul. Két diplomata elmondása szerint az Egyesült Államok hivatalos diplomáciai úton legalább hat országot keresett meg, hogy támogassák pozícióját a szóban forgó szövegtervezettel kapcsolatban.
A Genfben zajló tárgyalás jelentősége abban áll, hogy egy nem kötelező dokumentum elfogadása megnyithatná az utat a későbbi, kötelező érvényű egyezményekről folytatandó tárgyalások előtt. Ha azonban a konszenzus meghiúsul, a nemzetközi közösség határozatlanabb helyzetbe kerül az autonóm fegyverrendszerek szabályozásában, miközben a jogvédők továbbra is a technológia kockázataira hívják fel a figyelmet.
Megjegyzés: a cikk előkészítésében mesterséges intelligencia segített; a végső tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.
Címkék: megállapodás, mesterséges intelligencia, diplomácia, Genf, tárgyalás, fegyverek, egyezmény, fegyverrendszer, hadviselés, nemzetközi jog
Kép: az amerikai Anduril FQ‑44 pilóta nélküli vadászrepülőgép prototípusa (illusztráció).
