Iparág

Mesterséges intelligenciával generált szöveg

Emelkedő építési költségek miatt kelet-közép-európai piacok felé fordulhatnak az adatközpont-befektetések

A cikk főszereplői az európai ingatlanbefektetők és tanácsadó cégek, mint a Turner & Townsend és a Colliers, amelyek szerint az adatközpont-építési költségek drámai mértékben nőttek.

Emelkedő építési költségek miatt kelet-közép-európai piacok felé fordulhatnak az adatközpont-befektetések

A Turner & Townsend nemzetközi tanácsadó cég friss jelentése szerint az adatközpontok építési költségei Európában egy év alatt átlagosan 13 százalékkal emelkedtek, wattonként 10,97 euróra, ami a legmeredekebb drágulás a világon. A drágulás mögött elsősorban a munkaerőhiány és a villamosenergia‑hálózatok szűk keresztmetszetei állnak: míg világszerte az iparági szereplők 52 százaléka tartja elegendőnek a kivitelezői kapacitásokat, Európában ez az arány mindössze 19 százalék.

A magas költségek és a kevés kivitelezői kapacitás együtt azt eredményezik, hogy a nyugat‑európai hagyományos csomópontok — London, Frankfurt, Amszterdam és Dublin — telítettek, és egyre drágábbak a beruházások számára. A Turner & Townsend adatai szerint Tokió és Oszaka után Zürich a harmadik legköltségesebb város wattonként 13,70 euróval; a tíz legdrágább város között négy észak‑európai főváros (Koppenhága, Oslo, Stockholm, Helsinki) is szerepel. Ezzel szemben bizonyos ázsiai piacokon, például Sanghajban vagy Mumbaiban, wattonként 5–6 euró körüli költséggel is megépíthetők az adatközpontok.

Költségpéldák és földrajzi eltolódás

A jelentés és a piaci elemzések szerint egy tipikus, 60 megawattos adatközpont felépítése Zürichben körülbelül 822 millió euróba kerül, míg Varsóban ugyanez körülbelül 553 millió euróból megvalósítható. A magasabb nyugat‑európai költségek miatt a fejlesztők és befektetők egyre inkább másodlagos piacokat keresnek: a Colliers szerint erősödik Madrid, Milánó és Lisszabon szerepe, a Turner & Townsend pedig növekvő aktivitást lát Magyarországon, Bulgáriában, Szlovéniában és Görögországban.

Keresletet hajtó tényezők: AI és tranzakciók

A mesterséges intelligencia növekvő számítási igénye jelentősen növelte a keresletet. A Colliers adatai szerint az AI‑hoz kapcsolódó európai bérleti tranzakciók volumene az idei első fél évben 420 megawattra emelkedett a tavalyi 89 megawattról. A szektor iránti befektetői érdeklődést nagy értékű ügyletek is jelzik: az atNorth 3,4 milliárd eurós felvásárlása a CPP Investments és az Equinix részéről például kiemelkedő tranzakció.

Szűk keresztmetszetek: hálózat és idő

A válaszadók több mint fele a hálózati csatlakozást tartja a legnagyobb akadálynak; a csatlakozási folyamatok általában egy‑két évig, de néha ennél is hosszabb ideig tarthatnak. Emellett a skandináv országok — bár éghajlatuk és megújuló energiaellátásuk miatt technikailag kedvezőek lennének nagy teljesítménysűrűségű adatközpontok számára — szintén kivitelezői kapacitáshiánnyal küzdenek.

Befektetési környezet és átrendeződés

Annak ellenére, hogy az építési költségek és a finanszírozás drágul, a befektetői tőke továbbra is keresi a stabil hozamot ígérő, megfelelő méretű projekteket. A magas finanszírozási költségek közepette az adatközpontok az ingatlanpiac egyik legkeresettebb szegmensévé váltak. Emellett a tőkeáramlás földrajzilag is átrendeződik: Lengyelországban az év első kilenc hónapjában 90 százalékkal nőtt az ingatlanbefektetési forgalom, meghaladva a 4,8 milliárd eurót, Spanyolországban pedig 28 százalékos növekedéssel 16,8 milliárd euróra emelkedett.

Miért számít mindez?

A magas európai építési költségek és a korlátozott kivitelezői és hálózati kapacitások hosszabb távon befolyásolják a digitális infrastruktúra elérhetőségét és költségstruktúráját a kontinensen. A fejlesztések eltolódása a kelet‑közép‑európai és másodlagos piacok felé lehetőséget teremt ezek számára a növekedésre, ugyanakkor további beruházásokat és hálózati fejlesztéseket követel meg a régiótól.

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy ajánlatnak. A cikk előkészítésében AI‑asszisztens is részt vett, a végső tartalmat újságíró szerkesztette és ellenőrizte.