A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) adatai szerint Magyarországon az idei év első kilenc hónapjában a szabadalmi bejelentések száma 58 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest; a magyar eredetű bejelentések 57 százalékos növekedést mutattak. Ezeket az adatokat Farkas Szabolcs, az SZTNH elnöke ismertette a Portfolio által készített interjúban. A tendencia már mintegy három éve tapasztalható, és a hivatal szerint nemcsak a külföldi szereplők aktivitása nő, hanem a hazai kutatók, vállalatok és egyetemek iparjogvédelmi tudatossága is.
Hol helyezkedik el Magyarország a nemzetközi rangsorban?
A World Intellectual Property Organization (WIPO) Global Innovation Index rangsorában Magyarország 139 vizsgált ország közül a 36. helyen végzett, ugyanazon a pozíción, mint az előző évben. A rangsor nem csupán a kutatás‑fejlesztésre fordított ráfordításokat méri, hanem azt is, hogy ezekből milyen eredmények keletkeznek: például szabadalmi aktivitás, védjegybejelentések és más iparjogvédelmi mutatók.
Az SZTNH értelmezésében Magyarország hatékonyabban hasznosítja innovációs erőforrásait, mint amire pusztán a ráfordítások alapján lehetne számítani. A különböző mutatók összevetése alapján javult például a GDP‑arányos magyar eredetű szabadalmi bejelentések rangsori helyezése: 49. helyről a 34. helyre léptünk előre. A védjegybejelentések terén is jelentős előrelépés történt.
Mi áll a javulás hátterében?
Több tényező együttes hatása vezet a növekedéshez: általános gazdasági fejlődés, több innovációs beruházás, valamint az iparjogvédelmi szemlélet szélesedése. Az egyetemek és kutatóintézetek részéről különösen fontos változás, hogy egyre gyakrabban vizsgálják meg a publikálás előtti szakaszban, vajon egy kutatási eredmény szabadalmi oltalomra érdemes‑e. Emellett a nagyvállalatok, a KKV‑k, startupok és magánfeltalálók körében is növekvő bejelentési aktivitás figyelhető meg.
Az SZTNH aktív szerepet vállal az iparjogvédelmi tudatosság növelésében: a hivatal segíti a találmányok feltérképezését, szabadalmi gyorsítósávot kínál egyetemek számára, és támogatást nyújt pályázati források megtalálásában a technológiát hasznosító vállalkozások számára.
Több találmány születik, és többet is védenek
A növekedés egyszerre jelent több új találmányt és azt is, hogy a korábbiaknál többen döntenek a jogi védelem mellett. Az iparjogvédelmi oltalom nem csak jogi védelmet ad: megteremti a gazdasági hasznosítás, licencelés, termék- és szolgáltatásfejlesztés alapját, ami hosszabb távon bevételi forrásokat és piaci előnyt eredményezhet.
Hogy mennyi üzleti érték teremhető a bejelentésekből, azt többféle mutatóval lehet mérni: például vállalati bevétel és profit, cégérték, egyetemeknél licencszerződések és licencbevételek. Elemzések szerint az iparjogvédelmet tudatosan használó szereplők általában jobb pénzügyi mutatókat produkálnak.
Deep tech és a kiemelt hazai szereplők
A Global Innovation Index külön kitért a tudományos áttörésre épülő, úgynevezett deep tech vállalkozásokra. Ezeknél a cégeknél a szellemi tulajdon — szabadalom, know‑how, speciális technológiai tudás — a működés és értékteremtés központi eleme. A jelentés több magyar deep tech vállalkozást is kiemelt, például az önvezető technológiákat fejlesztő aiMotive‑ot és a gyógyszerkutatással foglalkozó Turbine AI‑t. Közös jellemzőjük a magas tudásintenzitás és a tudatos iparjogvédelmi stratégia, valamint a nemzetközi piacok irányába való tervezés.
Mely területeken lehet még előrelépni?
Farkas Szabolcs az interjúban kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia kulcsszerepű lesz a következő években. Emellett hagyományosan erős területek Magyarországon a gyógyszeripar és az orvostechnika; ígéretesnek tartja továbbá az elektronikát, műszertechnikát, akkumulátor‑ és energiatárolási fejlesztéseket, valamint az elektromos járműiparhoz kapcsolódó kutatásokat. A biotechnológia és a kettős felhasználású (polgári és védelmi célú) technológiák szintén fontos kitörési pontok lehetnek.
Fenntarthatóság és a következő lépések
A javuló tendencia hosszabb távon is fenntarthatónak tűnik, de a továbblépés függ attól, milyen irányt vesz az ország innovációs környezete és stratégiai intézkedései. Az SZTNH szerint kulcsfontosságú a szellemi tulajdon védelmének népszerűsítése, a közérthető tájékoztatás és a fiatalok bevonása: az egyetemek mellett a középiskolás korosztály és a mentorok megszólítása is része a terveknek.
Összességében a számok — a 58 százalékos általános növekedés, a 57 százalékos emelkedés a magyar eredetű bejelentéseknél, valamint a GDP‑arányos rangsorban tapasztalt ugrás — arra utalnak, hogy Magyarországon egyre több kutatási eredmény fordul gazdasági haszonná, és növekszik az iparjogvédelmi eszközök tudatos alkalmazása.
