Az ESET legfrissebb Threat Reportja szerint a mesterséges intelligencia nem elsősorban teljesen új támadási módszereket hozott a kiberbűnözésbe, hanem a korábban ismert csalási technikák gyorsabb, olcsóbb és hatékonyabb alkalmazását teszi lehetővé. A kutatók összesen közel 900 ezer AI-skillt vizsgáltak meg a 2025. december és 2026. május közötti időszakban: ezek közül mintegy 25 ezer volt gyanús, és több mint 3 ezer egyértelműen rosszindulatú.
Mit neveznek AI-skillnek?
Az AI-skillek célfeladatokra optimalizált modulok és utasítások, amelyekkel az AI-ügynökök önállóan hajtanak végre feladatokat — például összegzik a naptárbejegyzéseket, kikeresik egy e-mailben található dokumentumokat, vagy kigyűjtik és megosztják az utazási adatokat. Az ESET szerint ezek a skillek a rosszindulatú szereplők kezében támadóeszközzé válhatnak.
Generatív AI a kártevőkben: PromptSpy
Az ESET kiberbiztonsági kutatói azonosították a PromptSpy nevű androidos kártevőt, amelyről a jelentés szerint elsőként használ generatív mesterséges intelligenciát a működése során. Ez azt mutatja, hogy az AI nemcsak segédeszköz a támadók számára, hanem magukban a kártevőkben is megjelenik.
„A mesterséges intelligencia nem önmagában jelent új fenyegetést, hanem azért, mert a támadók sokkal gyorsabban, olcsóbban és hatékonyabban tudják alkalmazni a korábban már jól bevált csalási módszereiket, így az AI megsokszorozza a támadás erejét, minőségét és mennyiségét” — mondta Béres Péter, az ESET termékeket forgalmazó Sicontact Kft. IT-vezetője.
ClickFix és ConsentFix: az AI-alapú megtévesztések
Az elmúlt hónapok egyik legfeltűnőbb trendje a ClickFix elterjedése volt. Ennek lényege, hogy a felhasználó elé hamis CAPTCHA- vagy javítási felületet varázsolnak, amellyel valójában arra ösztönzik, hogy saját maga futtasson rosszindulatú parancsokat. Az ilyen támadási láncokat gyakran AI által generált „hibaelhárítási” tartalmakba ágyazzák, illetve visszaélnek ismert AI-szolgáltatók domainjeivel.
A ConsentFix még összetettebb: a ClickFixet kombinálja az OAuth engedélyezési folyamatok manipulálásával, így a támadók felhőfiókokhoz szerezhetnek hozzáférést anélkül, hogy jelszavakat lopnának el. Az OAuth lehetővé teszi, hogy egy alkalmazás engedélyezett módon hozzáférjen egy másik szolgáltatáshoz jelszó nélkül; a ConsentFix ezt a mechanizmust használja ki jogosultságkérések manipulálására. Az ESET telemetriája szerint a ClickFix-észlelések az elmúlt fél évben mintegy 108 százalékkal nőttek, míg a ConsentFix jellegű támadások száma több mint kétszeresére emelkedett.
Rekordszintű QR-kódos adathalászat (quishing)
A QR-kódok terjedésével a quishing, vagyis a QR-kódos adathalászat is ugrásszerűen nőtt. A támadók fizikai helyszíneken és online is hamis QR-kódokat helyeznek el; Magyarországon korábban parkolóautomaták eredeti QR-kódjait takarták le hamis matricákkal, így a beolvasók bankkártyaadatokat adtak meg csaló oldalon. Az ESET adatai szerint 2026 első felében a felismert adathalász e-mailek 11 százaléka már QR-kódot is tartalmazott.
„A QR-kódokat sokan automatikusan megbízhatónak tekintik, és ez pontosan az a pszichológiai tényező, amelyet a támadók kihasználnak. Ugyanúgy érdemes gyanakodni egy ismeretlen QR-kódra, mint egy gyanús e-mailben érkező linkre” — figyelmeztetett Béres Péter.
Zsarolóvírusok: több támadás, kevesebb fizetés
A zsarolóprogramos incidensek száma tovább emelkedett 2026 első felében. Egyre gyakrabban használnak úgynevezett EDR-killereket, amelyek első lépésként megkísérlik lekapcsolni vagy hatástalanítani a vállalati biztonsági megoldásokat; az ESET eddig több mint 100 különböző EDR-killer változatot dokumentált.
Ugyanakkor jó jel, hogy kevesebb vállalat fizet váltságdíjat a támadóknak: iparági kutatások szerint a megtámadott szervezetek mindössze 14–28 százaléka szokott fizetni, ami történelmi mélypontot jelent.
Ajánlások a megelőzéshez
Az ESET kutatói a következőket javasolják:
- Mindig ellenőrizzük, hogy milyen weboldalon járunk, mielőtt utasításokat hajtanánk végre.
- Ne futtassunk parancsokat vagy telepítsünk programokat online útmutató alapján, ha nem vagyunk teljesen biztosak a forrásban.
- QR-kód beolvasásakor előzetesen nézzük meg, hogy milyen webcímre irányítana.
- Kapcsoljuk be a többfaktoros hitelesítést, de tartsuk szem előtt, hogy egy rosszindulatú jogosultságkérés ezt is megkerülheti.
- Használjunk naprakész, proaktív védelmi megoldásokat, amelyek képesek felismerni az új generációs támadásokat még a bekövetkezésük előtt.
„A mesterséges intelligencia önmagában nem teszi veszélyesebbé az internetet, viszont a csalók számára olyan eszközt ad, amellyel gyorsabban tudnak alkalmazkodni az új helyzetekhez. A következő évek egyik legfontosabb kihívása az lesz, hogy a felhasználók felismerjék: már nemcsak azt kell megkérdőjelezniük, amit látnak, hanem azt is, amit egy látszólag intelligens rendszer tanácsol nekik” — tette hozzá Béres Péter.
Az ESET Threat Report H1 2026 angol nyelvű kiadványa részletesen ismerteti az észleléseket és a műszaki elemzéseket.
