Szabályozás

Mesterséges intelligenciával generált szöveg

Felkészülési és adatbiztonsági kihívásokkal jár a mesterséges intelligencia vállalati használata

Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének alkalmazása augusztusban új szakaszba lépett, miközben sok magyar vállalkozás még csak ismerkedik a technológiával.

Felkészülési és adatbiztonsági kihívásokkal jár a mesterséges intelligencia vállalati használata

Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének, az AI Actnek az alkalmazása augusztusban új szakaszba lépett. A HVG AI Talks konferencia kerekasztal-beszélgetésén elhangzottak szerint az előírások között szerepel, hogy a chatbotoknak egyértelművé kell tenniük: a felhasználó mesterséges intelligenciával kommunikál. A vállalatoknak az AI-t használó munkatársaik megfelelő felkészültségéről is gondoskodniuk kell.

A magas kockázatú rendszerekre vonatkozó szabályok alkalmazását ugyanakkor 2027 végére, illetve 2028-ra halasztották. A beszélgetés résztvevői szerint a szabályozás célja nem a technológia öncélú korlátozása, hanem a biztonságos használat kereteinek megteremtése.

Kezdő lépések és adatbiztonsági kockázatok

Horváth-Brunner Rita, a VOSZ marketing- és kommunikációs igazgatója elmondta: országszerte 116 kis- és középvállalkozást kerestek fel, és azt tapasztalták, hogy miközben néhány cég már mélyen beépítette működésébe az AI-t, 64 százalékuk még a kezdeti lépéseknél tart.

Sok vezető azt sem tudja, hogy munkatársai használnak-e AI-eszközöket. Ez adatbiztonsági kockázatot jelenthet, ha a dolgozók személyes fiókjaikon keresztül üzleti adatokat töltenek fel külső szolgáltatásokba. Horváth-Brunner szerint ezért a vállalkozásoknak világosan meg kell határozniuk, milyen célokra és milyen adatokkal használható a technológia.

A bevezetés emberi oldala

Az Opten három éve kezdte fokozatosan bevezetni a mesterséges intelligenciát. Csorbai Hajnalka stratégiai igazgató szerint a cég a belső működés támogatására és az ügyfeleknek kínált szolgáltatásokban is alkalmazza a technológiát.

A vállalatnál az elmúlt években több mint 300 kísérleti projekt indult. Tapasztalataik szerint a bevezetés ma már legalább annyira humánerőforrás-menedzsmenti, mint informatikai feladat: a kezdeti ellenállást kíváncsisággá kell alakítani, és kezelni kell a munkavállalók bizonytalanságát is azzal kapcsolatban, hogy az AI hosszabb távon veszélyezteti-e az állásukat.

A jogi megfelelés nem öröklődik automatikusan

Badinszky Áron, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) mesterséges intelligenciáért felelős rektori biztosa arra hívta fel a figyelmet, hogy egy AI-eszköz használata önmagában nem mentesíti a vállalkozást a jogszabályi kötelezettségek alól. Ha egy nagy nyelvi modell fejlesztője megfelel az AI Actnek, abból még nem következik, hogy a modellre épített alkalmazás is szabályos; a kész rendszert használó cégnek ugyancsak lehetnek kötelezettségei.

Magyarországon az MI Piacfelügyeleti Hatóság és az érintett ágazati felügyeletek ellenőrzik a szabályok betartását. A hatósági jogkörök már rendelkezésre állnak, gyakorlati alkalmazásukról azonban egyelőre kevés tapasztalat gyűlt össze.

A konferencián Marco Mongiello, a londoni Regent’s University üzleti iskolájának vezetője arra is figyelmeztetett, hogy bár sok vállalat jelentős összegeket fektetett az AI-ba, ezek a beruházások nem feltétlenül hoztak valódi üzleti eredményt. A résztvevők szerint a cégek számára ezért nemcsak az eszközök kiválasztása fontos, hanem a dolgozók felkészítése és annak megakadályozása is, hogy a hatékonyságnövelés új kockázatokkal járjon.