Mindössze negyvennyolc óra alatt meghiúsult a Firmus Grid tőzsdei kibocsátása: a pénteken visszavont IPO az elmúlt évek egyik legnagyobb nyilvános kibocsátási kudarca lett – írja a Bloomberg.
A Sydneyben jegyzett tervezett bevezetésnél a vállalat mintegy 30 milliárd dolláros cégértékelésre törekedett, és az AI-szolgáltatások iránti növekvő kereslet egyik jelentős szereplőjeként pozícionálta magát. A tranzakciót szervező befektetési bankok között volt a Bank of America, a JPMorgan, a Morgan Stanley és a Morgans Financial. A kibocsátás elsősorban amerikai alapkezelőkre épített, ám ezek tömegesen jelezték, hogy a megcélzott árazás túl magas.
Szerdára nyilvánvalóvá vált, hogy az eredeti feltételek mellett az IPO nem kivitelezhető, ezért mentőakció indult: felmerült a kibocsátás méretének mintegy 3 milliárd dollárra csökkentése és az értékelés 20–25 milliárd dolláros sávba szorítása. Az éjszakai tárgyalások azonban nem hoztak megállapodást, mert a tengerentúli befektetők még a lejjebb vitt árszinten sem voltak hajlandók vásárolni.
A nehézségek részben abból adódtak, hogy a tervezet szerint a meglévő részvényesekre nem vonatkozott volna kötelező tartási időszak (lock-up period), vagyis ők azonnal értékesíthették volna papírjaikat a piacon. Csütörtökre az árfolyam és a tranzakció végső szerkezete sem volt tisztázott. A Maas Group Holdings, amely a Firmus egyik fő befektetője, részvényeinek árfolyama Sydneyben rekordmértékben, 30 százalékkal zuhant.
A befektetői szkepticizmus nem teljesen váratlan volt: az egyik legnagyobb ausztrál nyugdíjalap, a UniSuper már júliusban közölte, hogy távol marad az IPO-tól, mert túl keveset tud a cég üzleti modelljéről. A Firmus értékeltsége korábban gyorsan emelkedett: áprilisban a Coatue Management és az Nvidia részvételével 5,5 milliárd dollárra értékelték a vállalatot, majd egy későbbi tőkebevonási körben – a Jane Street és a Blackstone részvételével – ez az összeg már meghaladta a 10,5 milliárd dollárt. A nagyszabású, 30 milliárd dolláros IPO-árazás azonban a nyilvános piacok szigorúbb mércéjének nem felelt meg.
További konkrét pénzügyi és teljesítménybeli aggályok is felmerültek: a befektetők egy korai fázisban lévő vállalkozást láttak, amelynek a tervezett 912 megawattos kapacitásából mindössze 46 megawatt készült el, a 2026-os pénzügyi évben elért árbevétele pedig csupán 51 millió dollár volt. Az IPO árazása részben egy két évvel későbbi nyereségelőrejelzésre épült. A Firmus EV/EBIT mutatót hasonlította a nagyobb és hosszabb múltú CoreWeave-hez, azonban a CoreWeave jóval nagyobb árbevétellel és több év működéssel rendelkezik.
A bevezetés előtti napokban a cég a Meta-val kötött új kapacitásszerződésre hivatkozva felfelé módosította várakozásait, amit több befektető a menedzsment túlzott optimizmusának értékelt. A helyzetet tovább rontotta Oliver Curtis, a Firmus egyik társalapítójának múltja: tíz évvel korábban bennfentes kereskedelem miatt börtönbüntetést kapott, ami együtt az ausztrál sajtó negatív híreivel növelte a befektetői óvatosságot.
Leonyid Mironov, a Gavekal Capital portfóliómenedzsere élesen foglalta össze a piaci kritikát: „Rosszul felépített, túl nagy, borzalmas árazás, értelmetlen mutatók – minden együtt volt”, megjegyezve, hogy a cég egy éve még kevesebb, mint 2 milliárd dolláros értéken állt.
Péntekre a Firmus végül visszavonta az IPO-tervet, és a tőzsdei listázás helyett meglévő befektetőivel kezdett tárgyalásokat egy kisebb, zárt körű tőkebevonásról. A fejlemény rávilágít arra, hogy a nyilvános piacok más mércét alkalmaznak, mint a magántőkepiaci befektetések, különösen az olyan gyorsan változó és tőkekoncentrált iparágakban, mint az AI-adatközpontok üzemeltetése.
A cikk előkészítésében AI-asszisztens vett részt; a végső tartalmat az újságíró szerkesztette és ellenőrizte.
