A rendőrségi technológiára szakosodott Flock ma bejelentette, hogy szigorítja a rendőrségi munkatársak hozzáférését a cég országos rendszámolvasó (ALPR) kamerahálózatához. A vállalat lépéseit a közösségi és jogvédő csoportok növekvő kritikái, illetve szerződésfelmondások követték, amelyek a tömeges megfigyelés és a technológia visszaélésszerű használata miatt keletkeztek.
A változások fő elemei
- Kötelező ügyirat-/ügyazonosító szám: a Flock mostantól megköveteli, hogy a rendőrök bűnügyi ügy számát adják meg, mielőtt lekérdezést indítanak. Ezt a funkciót tavaly már bevezették opcionálisan, most azonban kötelezővé tették, mert a cég szerint így ellenőrizhetőbb lesz a keresések jogszerűsége.
- Kötelező automatikus auditálás: a vállalat kiterjeszti és kötelezővé teszi azt az automatikus ellenőrző rendszert, amely a rendőrök lekérdezési mintázatait elemzi, és gyanús kereséseket jelöl meg az adminisztrátorok számára. A Flock eddig sem árulta el a rendszer pontosságát, és nem tette elérhetővé független értékelésre.
- Adattárolási irányelv rövidítése: a cég most azt javasolja, hogy az ügynökségek hét napig tartsák meg a kamerák által gyűjtött adatokat a korábbi 30 napos javaslathoz képest; ez azonban nem kötelező, az ügynökségek felülírhatják.
- Korlátozott hozzáférés más ügynökségek számára: a megrendelő rendőri szervek mostantól megadhatják, hogy más szervezetek csak bizonyos, előre meghatározott indokokkal kereshetik az ő kameráik adatait (például engedhetik a „kidnapping” — emberrablás — típusú kereséseket, de kizárhatják az „immigration enforcement” — bevándorlási végrehajtás — célú lekérdezéseket).
Mi váltotta ki a lépéseket?
A bejelentés részben a Washington Post vizsgálatának következménye: az anyag 46 olyan ügyet sorolt fel, amelyekben rendőröket azzal vádoltak, hogy Flock-kamerák lekérdezését jogosulatlan, többek között magánéleti célú követésre és zaklatásra használták, például jelenlegi vagy korábbi párkapcsolati partnerek megfigyelésére. A Flock hálózatához körülbelül 120 000 kamera tartozik, így a rendőri szervek hatalmas, kereshető helyadatbázishoz férnek hozzá.
Az Amerikai Polgári Szabadságjogi Szövetség (ACLU) korábbi vizsgálatai is rávilágítottak arra, hogy a korábbi „indok megadása” mezőket meg lehet kerülni: egyes esetekben általános kifejezéseket, mint „investigation” (nyomozás) adtak meg, másutt pedig viccelődtek a mezővel — egy Oregon állambeli osztálynál például húsz alkalommal írták be, hogy „hehehe”. Mivel a Flock nem ellenőrzi az ügyiratszámokat, a kötelező mező kijátszható lehet.
A visszaélések kiszűrésére tett lépések korlátai
A cég válasza az, hogy a kötelező automatikus auditálás képes lesz felfedezni azokat a mintákat, amelyek megkerülésre utalnak. A Flock azonban nem közölte, hogy a rendszer milyen hatékonysággal működik, és nem engedélyezte független kutatók számára a vizsgálatát. Az ACLU munkatársa, Chad Marlow szerint ezek a lépések részben előrelépést jelentenek, de valódi hatásvizsgálathoz és a visszaélések csökkenésének igazolásához külső, független ellenőrzésre lenne szükség.
Szerződésfelmondások, politikai nyomás és közvita
A Flock ellen irányuló tiltakozás több fronton zajlik. Konzervatív médiumokban is megfogalmazódtak éles kritikák — például Tucker Carlson arról beszélt, hogy a technológia hozzájárul egy „rabszolgaállam” kialakulásához. Több város jelentősen visszavonta Flock-szerződését: a februári NPR-összesítés legalább 30 ilyen ügyet talált az elmúlt évben, de a DeFlock nevű aktivista csoport ennél magasabb számot jelzett. Egyes államok és önkormányzatok jogszabályokat hoznak az ALPR-ek korlátozására vagy betiltására, míg mások átállnak versenytársakra, például az Axon vagy a Motorola megoldásaira.
A Flock szerint ezek a felmondások a cég által egy év alatt kiszolgált mintegy 5 000 ügynökséghez képest kevésnek számítanak.
Vezetői és jogvédő értékelések
Chad Marlow, az ACLU vezető jogpolitikai tanácsosa úgy látja, hogy a tiltakozások mögött nem csupán az egyedi visszaélések állnak, hanem a technológia léptéke: a Flock kamerái olyan mennyiségű mozgásadatot gyűjtenek, amely lehetővé teszi a gyanú nélküli vizsgálatokat, hiszen a rendszámokra alapozott keresésekhoz általában nem kell bírói engedély.
A Flock vezérigazgatója, Garrett Langley ezzel szemben azt állítja, hogy a szerződésvesztések fő oka a félreinformálás: szerinte sokan tévesen hiszik, hogy a Flock arcfelismerést alkalmaz vagy kereskedelmi célokra értékesíti az adatokat. Langley szerint a vállalat korábbi gyakorlata opcionális funkciók kínálása felől arra módosul, hogy aktívabb szerepet vállaljanak a „védőkorlátok” érvényesítésében.
Következtetés
A Flock bejelentett szigorításai technikailag csökkenthetik az egyéni visszaélések lehetőségét, ugyanakkor több intézkedés független ellenőrzés hiányában csak korlátozottan megnyugtató. A civil szabadságjogvédők üdvözlik a lépéseket, de hangsúlyozzák, hogy a valódi hatás megítéléséhez adatokhoz és független vizsgálathoz kellene hozzáférniük. A cég jövője szempontjából kritikus, hogy a közvélemény és az önkormányzatok bizalmát vissza tudja-e szerezni, vagy a tiltakozási hullám további szerződésvesztéseket eredményez.
