Iparág

Mesterséges intelligenciával generált szöveg

Flox Intelligence mesterséges intelligenciával riasztja el a vadállatokat vasutaktól, repülőterektől és utaktól

A főszereplő a svéd KTH Royal Institute of Technology-ból kikerült startup, a Flox Intelligence és alapítója, Sara Nozkova, aki élővilág-eltérítő rendszert fejlesztett.

Flox Intelligence mesterséges intelligenciával riasztja el a vadállatokat vasutaktól, repülőterektől és utaktól

Egyike azoknak az innovációknak, amelyek az emberi épített környezet és a vadvilág összeütközését próbálják mérsékelni: a svéd KTH Royal Institute of Technology-ból kivált startup, a Flox Intelligence olyan peremalkalmazású (edge) készülékeket fejleszt, amelyek helyben felismerik a vadállatokat és fajspecifikus hangokkal riasztják el őket.

Miért fontos a probléma?

A vadállatok és az infrastruktúra ütközései világszerte jelentős gazdasági és biztonsági kockázatot jelentenek. Az Egyesült Államokban a Federal Aviation Administration becslése szerint a vadállati ütközések 1990 és 2025 között évente átlagosan mintegy 272 millió dollárba kerültek a polgári repülésnek. Franciaországban a vasúttársaság SNCF szerint évente több mint 8 000 vonatot érint a vándorló állatok jelenléte, és ezek az egyik vezető késleltetési ok közé tartoznak; Bretagne-ban például 2023-ban 120 szerelvény ütközött állattal, ami 660 szolgáltatás kiesését és több mint 15 000 perc késést eredményezett.

A személyes tapasztalatok is rávilágítanak a problémára: a cikk forrása egy gyermekkorából származó emlékét idézi, amikor egy vonat bivalyaleküzdés miatt nyolc órára megállt Indiában.

A Flox megközelítése

Sara Nozkova, a Flox alapítója és korábbi közlekedési és autonóm járművek területén dolgozó szakember, úgy vélte, hogy nem a hangosabb riasztó a megoldás. A KTH AI-laborjában olyan rendszert kezdett fejleszteni, amely a környezetben észlelt viselkedés alapján változtatja a riasztás módját — akár attól függően is, hogy milyen állat közelít.

A Flox eszközei helyben (az eszközön futó modellekkel) dolgozzák fel az érzékelőkből érkező adatokat: mozgásérzékelő ébreszti fel a készüléket, a kamera felismeri a közelben lévő állatot, majd a rendszer fajnak megfelelő hangot bocsát ki, hogy az állat biztonságosan távolodjon el. Nozkova szerint a rendszer tanul a tapasztalatokból és variálja a válaszokat, hogy az állatok ne szokjanak hozzá ismétlődő jelekhez.

Termék, ügyfél- és bevételi modell

A cég jelenleg akkumulátoros, oszlopra, fára vagy más tartókon rögzíthető eszközöket értékesít, és egy szoftverplatformot kínál, amely megjeleníti az eszközök telepítési helyét és a terepen zajló eseményeket. A platform képes szabályozási jelentések és biodiverzitás-monitorozási adatok előállítására is. A hosszabb távú cél, hogy a szoftver elég hordozható legyen ahhoz, hogy külső munkavégző gépeken — vonatokon, autókon, drónokon — is fusson.

Jelenleg nagyjából 150 Flox-eszköz üzemel Észak-Amerikában, Európában és Ausztráliában repülőtereken és repülőtér-peremeken, út- és vasúti korridorokban (különösen kerítésvégződések és vadállat-átkelők közelében), nemzeti parkokban, mezőgazdasági területeken, urbanizált zónákban, bányaterületeken és olyan kritikus infrastruktúrák közelében, mint az elektromos alállomások.

A cég üzleti modellje: a hardverért egyszeri díjat számítanak fel, majd az első év után éves szoftver- és AI-előfizetés következik. Ezenfelül OEM-partnerségeik is vannak olyan vállalatokkal, amelyek éves díjat fizetnek, hogy a Flox szoftverét járműveikre telepítsék; az Alstom vasúti gyártó például ilyen partner.

Nozkova elmondása szerint a vállalat 2026 végére mintegy 1,5 millió dolláros bevételre számít. A cég eddig körülbelül 5 millió dollárt vont be pre-seed és seed körökben, amelyeket olyan befektetők vezettek, mint az Unconventional Ventures és a Tilia Impact Ventures; társbefektetők között szerepelnek a GENIUS NY, Norrsken, Satgana és angyalbefektetők.

Verseny és megkülönböztetés

A Flox nem az egyetlen, amely fajspecifikus riasztási megoldásokat kínál: a Robin Radar Scarecrow megoldása madarak elriasztására használ distressz-hívásokat és tevékenységfelvételt, míg az iCHASE rendszere számítógépes látással és mozgó lézerrel érzékeli és célozza a madarakat, és szükség szerint módosítja a választ. Nozkova szerint a Flox előnye a rendszer szélességében és a terepen gyűjtött adatmennyiségben rejlik: szerinte ez szolgáltatja a „ground truth”-t arról, mi ösztönzi biztonságosan mozgásra például egy jávorszarvast vagy grizzlyt.

Finanszírozás és növekedési terv

A vállalat jelenleg 10 millió dolláros Series A finanszírozási kört nyit, amelynek zöme a telepített eszközök számának növelésére irányulna: az jelenlegi mintegy 150 egységről több ezerre történő bővítésre, valamint az alapul szolgáló rendszer kiterjesztésére más használati esetekre a vadállatokon túl.

Hol mutatkozik be a Flox?

A Flox Intelligence a KTH-ból kivált startupként a TechCrunch Disrupt rendezvényén is szerepel: a cég finalistaként vesz részt a Startup Battlefield 200 pitch-versenyen, amelyet 2024. október 13–15. között rendeznek Moscone Westben, San Franciscóban.

Összességében a Flox megközelítése azzal próbálja csökkenteni az infrastruktúra és a vadállatok közti incidenseket, hogy a valós terepen gyűjtött viselkedési adatokra építve intelligens, adaptív riasztásokat ad, és ezzel egyszerre csökkentené a gazdasági kárt és az állati sérüléseket.