Frederik Cornelius zenész és tartalomgyártó a mesterséges intelligencia fejlődésétől nem tart elzárkózva, ugyanakkor határokat húz annak használatában. A Dániából Magyarországra érkezett alkotó a legújabb "Nagy AI-sztori" podcastban beszélt arról, hogy bár az AI ma már képes teljes dalokat, énekhangokat, képeket és videókat előállítani, ő maga az alkotási folyamat és a személyes történet megtartásában látja a hosszú távú értéket. A podcast állandó szakmai vendége Aczél Petra kommunikációkutató, a Széchenyi István Egyetem professzora.
Mit tapasztalt Dániában és a szomszéd országokban?
Cornelius szerint Dániában a mesterséges intelligencia már megjelent reklámokban és televíziós produkciókban, és olyan megoldásokkal is találkozott, ahol elhunyt színészek digitális megjelenítését alkalmazták. Hozzátette: Svédországban már előfordult, hogy teljes egészében AI-val készült dal került fel a slágerlista élére, ami a technológia gyorsan növekvő hatókörére utal.
Az AI hangzásminősége és egy szegedi példa
A mesterségesen előállított zene minősége gyorsan javul: Frederik egy szegedi étteremben felismerte, hogy a háttérzene AI-generált volt az énekhang jellegzetességei alapján. Szerinte maga a produkció közel professzionális szintű volt, de a vokál még elárulta a technológiát.
Hol használja maga az AI-t?
Cornelius saját bevallása szerint nem zárkózik el a technológiától, több területen is alkalmazza:
- kutatáshoz és nagy mennyiségű információ összefoglalásához,
- útvonal- és forgatástervezéshez,
- stúdiótechnikai feladatokhoz, különösen monoton, időigényes problémák gyors felismeréséhez.
Ezekben a feladatokban az AI hatékony idő- és költségmegtakarítást hoz, még ha magát az alkotást nem is bízza rá.
Miért nem bízza az AI-ra a kreatív folyamatot?
Frederik hangsúlyozza, hogy az alkotás azok közé a munkafázisok közé tartozik, amelyeket szeret végezni, és amelyek személyes értéket képviselnek számára. Nemcsak a kész dal vagy a nézettség számít, hanem maga az odavezető út: az inspiráció, a kísérletezés és az emberi történet. Ebből következik az is, hogy a csapatában törekednek arra, hogy embereknek adjanak munkát, még akkor is, ha bizonyos feladatokat mesterséges intelligenciával olcsóbban el lehetne végezni.
A zenei oktatás és a hagyományos hangszerhasználat jövője
Cornelius aggodalmát fejezte ki aziránt, hogy a fiatalok körében egyre kevesebben sajátítanak el hagyományos hangszeres készségeket, miközben digitális eszközökkel és AI-val egyre egyszerűbb kész produkciókat létrehozni. Szerinte fontos kérdés, megmarad-e az a tudásbázis, amelyből korábban a zene megszületett.
Az AI terjedésének paradoxona: hitelesség és személyiség
Frederik szerint az AI terjedése egyben ellenreakciót is kiválthat: amint a piacon növekszik a mesterségesen létrehozott vagy erősen optimalizált tartalom mennyisége, egyre nagyobb értéket képviselnek a valódi, felismerhető személyiségek és történetek. Az automatikusan elérhető, technikailag tökéletes tartalom miatt a versenyelőny végül az lehet, amit nem lehet egyetlen prompttal reprodukálni: az alkotó egyedi hangja és személye.
A podcast főbb témái (időbélyegekkel)
- AI-zene, slágerlisták és a mesterséges tartalom térnyerése (00:30)
- Koncertek, virtuális előadók és az alkotás valódi értéke (06:42)
- Magyar zeneipar és AI a stúdióban (11:35)
- Emberi csapat vagy automatizáció: mire használ AI-t Frederik? (16:02)
- Deepfake, szerzői jogok és a hangszeres zene jövője (20:17)
- Kreativitás, trendek és a tartalomgyártás jövője (24:46)
- Hitelesség, magyar fiatalok és az AI-val változó világ (31:34)
Cornelius beszélgetése a mesterséges kreativitás határairól és a tartalomgyártás jövőjéről rávilágít arra, hogy bár az AI egyre több technikai feladatot át tud venni, a személyes történet és az alkotói folyamat olyan értékek, amelyek nehezen helyettesíthetők.
