Y Combinator vezérigazgatója, Garry Tan a Walter Isaacson műsorvezetésével készült The Builders című podcast új epizódjában azt állította, hogy évente „körülbelül 100 000 és 200 000 dollár között” költ tokenekre az általa használt mesterséges intelligencia-ügynökökhez. A beszélgetés az epizód megjelenése előtt nyilvánosságra került; az adás publikálása keddre volt ütemezve.
Tan elmondása szerint ügynököket használ számos munkafeladathoz és kódolási feladathoz, és nyilvánosan közzétette saját, 23 Claude Code készségből álló csomagját, a gstacket GitHubon, hogy mások is láthassák, mire képesek az ügynökök.
Munkától a személyes életig
Tan kétoldalúan használja az ügynököket: egyrészt segítenek neki felkészülni Isaacson podcastjának témáira és a számára feltett kérdésekre, másrészt az ügynökök a személyes életében is aktívan részt vesznek. „Elolvasta az összes e-mailemet és az összes Dropboxomat. Elolvasta például az összes Apple Notesomat, még a terápiás jegyzeteimet is, húsz évre visszamenőleg” — mondta.
Tan az ügynököket úgy írta le, mintha egy „Jiminy Cricket” lenne a vállán: képesek önállóan előrelépni, javaslatokat tenni és „körülnézni” a lehetséges teendők között, azaz előre jelezni szükségleteket és alternatívákat.
Nem hagyományos szoftverként kell kezelni az ügynököket
Tan, aki korán kezdte el alkalmazni az úgynevezett OpenClaw rendszert és ma már intenzív felhasználónak számít, azt tanulta meg, hogy az AI-ügynököket nem szabad hagyományos szoftverként kezelni. Szerinte egyesek a „megismételhetőség és biztonság” iránti aggodalmak miatt feláldozzák azokat a „szép részeket”, amelyek az emberhez hasonló, interaktív élményt adják.
Y Combinatornál is használnak ügynököket a működés újraépítésére: Tan elmondta, hogy van egy belső ügynökük, amelyet Stray Lightnak neveznek, és amely rendelkezik személyiséggel és egy „vállalati aggyal”. Ez az ügynök összefüggő kontextust őriz meg minden egyes alapítóról, akit Y Combinator támogatott, valamint bárkiről, aki valaha levelet írt nekik, és minden egyes beadott pályázatról.
A költségek és a tulajdon kérdése
Tan szerint a személyes ügynökök széleskörű elterjedésének egyik fő akadálya jelenleg a költség: „Most túl drága” — mondta, és hozzátette, hogy a saját költése „őrületes kiváltság”, amit nem engedhet meg mindenki.
Ugyanakkor Tan óv a kizárólag nagy techcégek által irányított ingyenes ügynököktől is. Kifejtette, hogy nem szeretné, ha egyetlen nagy vállalat kontrollálná az algoritmust és ezáltal a felhasználói élményt; ehelyett elképzelhetőnek tart egy személyes, felhasználó által irányított és programozott AI-t.
Miért számít ez?
Tan példája a személyes AI-ügynökök jelenlegi lehetőségeire és korlátaira világít: a technológia már képes mindennapi és szakmai feladatok széles skáláját átvenni, de a használatot jelentősen befolyásolja a költség és az, hogy ki birtokolja az ügynök működésének kontrollját. Tan nyilvános megosztása — a gstack közzétételével együtt — azt a célt szolgálja, hogy bemutassa az ügynökök gyakorlati alkalmazását és ösztönözze másokat a technológia kipróbálására, amíg a költségek le nem csökkennek.
