Stanfordi kutatók mesterséges intelligencia segítségével terveztek működőképes bakteriofág‑genomokat, amelyek laboratóriumi körülmények között elpusztítottak olyan Escherichia coli törzseket is, amelyek rezisztensek voltak a természetes fágokkal szemben. A The Guardian ismertetése szerint az eredményeket a Science folyóiratban közölt tanulmány mutatta be.
Módszer és eredmények
A projektet Brian Hie, a Stanford Egyetem kutatója vezette: a csapat úgynevezett genomikai nyelvi modelleket használt, amelyek a nagy nyelvi modellek genetikai megfelelői. Két modellt, az Evo1-et és az Evo2-t kétmillió bakteriofág‑genetikai adaton képezték. A tanításból szándékosan kihagyták a növényeket, embereket vagy állatokat megfertőző vírusok genetikai kódját, hogy csökkentsék a veszélyes kórokozók létrehozásának kockázatát.
A rendszert több ezer lehetséges genom előállítására használták; ezek közül a kutatók közel háromszázat ténylegesen előállítottak és laborban teszteltek. A hatékonyság jelenleg korlátozott: mindössze 16 bakteriofág bizonyult életképesnek, azonban ezek a mesterségesen tervezett fágok gyorsan megtörték két különböző E. coli törzs rezisztenciáját.
Miért fontos ez?
A szerzők szerint a gyors és célzott genomtervezés képessége átalakíthatja a fágterápiát, amelyet világszerte alkalmaznak olyan betegek kezelésére, akiknél a hagyományos antibiotikumok már nem hatásosak. A generatív MI új eszköz lehet a biotechnológiában a kezelésre optimalizált, célzott vírusok előállítására.
Biztonsági aggályok és szabályozási felhívások
A kutatók maguk is hangsúlyozták a technológia biztonsági kockázatait, és azt javasolták, hogy minden hasonló projekt folyamatosan működjön együtt biosafety szakértőkkel. Tom Inglesby és Moritz Hanke, a Johns Hopkins Egyetem Egészségbiztonsági Központjának munkatársai a tanulmányhoz csatolt kommentárjukban erősen figyelmeztettek: bár a generatív MI képes működőképes vírusgenomokat létrehozni, a biztonságos szabályozás még nem alakult ki.
Inglesby és Hanke álláspontja szerint a humán, állati vagy növényi kórokozókra irányuló hasonló kutatásokat nem lenne szabad elindítani, mert a létrehozott genomok olyan új kórokozókat kódolhatnak, amelyek ellen a meglévő védekezési eszközök nem lennének hatékonyak.
Következtetések
A Stanford‑i munka új irányt jelez a fágterápia fejlesztésében: a generatív MI képes rövid idő alatt sokféle genomot javasolni és közülük laboratóriumi körülmények között néhányat működőképesnek is bizonyítani. Ugyanakkor a technológia alkalmazása egyértelműen felvet komoly biosafety és szabályozási kérdéseket, ezért a szerzők és külső szakértők is a folyamatos biztonsági egyeztetés és szigorú kutatási korlátok mellett érvelnek.
A cikk előkészítésében AI‑asszisztens működött közre; a végleges szöveget újságíró szerkesztette és ellenőrizte.
