Iparág

Mesterséges intelligenciával generált szöveg

Georgieva: az AI-bumm elfedi az olajár-sokkokból eredő gazdasági sebezhetőséget

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) főigazgatója, Kristalina Georgieva szerint a világgazdaság aktuális előrejelzése egyre inkább az mesterséges intelligencia (AI) befektetéseiről szól.

Georgieva: az AI-bumm elfedi az olajár-sokkokból eredő gazdasági sebezhetőséget

Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) főigazgatója azt mondja, hogy a világgazdaság idei növekedési kilátását egyre inkább az mesterséges intelligencia (AI) alakítja. A globális növekedés idén körülbelül 3 százalékos ütemet mutat — pontosan ott tartunk, ahol 18 hónappal ezelőtt várták — a háborúk, a mintegy 100 dolláros olajár, kereskedelmi feszültségek és magasabb finanszírozási költségek ellenére.

Georgieva magyarázata szerint két ellenkező hatás tartja egyensúlyban a makróadatokat: a Közel-Kelet-konfliktus negatív kínálati sokkja lefelé húzza a növekedést, míg az AI miatti beruházási hullám pozitív keresleti sokkot jelent, amely felfelé tolja a gazdasági aktivitást. Az IMF vezetője óvatosságra int: ezek a hatások nem tartanak örökké.

A rövid távú kockázatok felülértékelése

Georgieva Amara törvényére hivatkozik — amely szerint új technológiákat rövid távon túlbecsülünk, hosszú távon pedig alábecsülünk — és ezzel azt hangsúlyozza, hogy a kockázatok ma koncentráltak: nagy beruházások történnek, mielőtt a széleskörű elterjedés elegendő gazdasági hasznot hozna, amely megindokolná a ráfordításokat.

Ha az olajár- és ellátási sokk miatt jelenleg felhalmozott stratégiai készletek elfogynak, és közben az AI iránti befektetői lelkesedés csökken, akkor a növekedés gyorsan visszaeshet. "Legyetek óvatosak", javasolta Georgieva.

Különbségek a szereplők között: kifizetődő, de kockázatos AI-ellátási lánc

Az AI-bumm nem csak az Egyesült Államokra korlátozódik: Georgieva rámutatott, hogy a délkelet-ázsiai országok — például Malajzia, Thaiföld és Szingapúr — szereplőkké váltak az AI-ellátási láncban. Ez globálissá teszi a jelenséget, ami egyszerre csökkentheti és terjesztheti a buborék kockázatait: több termelés stabilizálhatja a piacot, ugyanakkor a kockázatokat is exportálja.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az AI hasznos lehet a fejlődő országok számára is, ám erőforrásigénye — elektromos áram, számítási kapacitás, megbízható internet — jelentős akadály lehet. Sok nyelvet jelenlegi modellek nem szolgálnak jól, így az egyenlőtlenség akár szélesedhet is.

Az energiaár-sokk és a költségvetési sebezhetőség

Georgieva szerint a jelenlegi energiaválság nincs még túl: az üzemanyagárak és a finomított termékek ára tovább emelkedhet, ami inflációs nyomást eredményez és további kamatemeléseket tehet szükségessé. Mivel sok fejlett gazdaságban az államadósság szintje történelmi magasságban áll, a magasabb kamatszint növeli a kamatfizetési terheket és korlátozza a kormányok mozgásterét a sokkhatások enyhítésére, például a megélhetési költségek támogatására.

Georgieva képezi is a helyzetet: „Winter is coming” — vagyis a nyomás növekedni fog, mielőtt javulna.

A feltörekvő piacokat sújtó mellékhatás

A magasabb amerikai kincstárkötvény-hozamok különösen fájdalmasak a feltörekvő piacok számára. Sok ilyen ország éveken át kemény költségvetési megszorításokkal és reformokkal nyerte vissza a befektetők bizalmát; most azonban a megemelkedett hozamok „elmossák” ezeket a keményen kivívott eredményeket. Georgieva ezt a helyzetet úgy jellemezte: a feltörekvő országok „valaki más bűnének büntetését” viselik.

Bár egyelőre nem látni, hogy az AI-cégek hozamigénye teljes mértékben kiszorítaná az államkötvény-piaci keresletet — a amerikai kincstárkötvények negyedéves finanszírozási igénye rendkívül nagy — a kockázat megjelenhet, ezért figyelni kell rá.

Figyelmeztetés a fiskális fegyelemre

Georgieva arra is figyelmeztetett, hogy nem érdemes a várható AI-hatékonyságra alapozva lazítani a költségvetési fegyelmen. Az IMF-főigazgató szerint az elmúlt évek története gyakran az volt, hogy sok ország rögtön kölcsönvett és költött a sokkokra reagálva, majd nem tett elegendő lépést a kiadások visszafogására. Ezt a folyamatot különösen veszélyesnek tartja egy olyan környezetben, ahol a kamatok emelkednek.

Záró megjegyzés

Georgieva, aki 2019 óta vezeti az IMF-et, azt javasolja, hogy a döntéshozók ne bízzanak vakon a jelenlegi látszólagos rezilienciában. Az AI és az energiaár-sokk egymással ellentétes hatásai ma kiegyensúlyozzák a növekedést, de ha az egyik oldal meginog — akár az olajkészletek apadása, akár az AI-befektetői lelkesedés alábbhagyása miatt —, akkor a világ gazdasága sebezhetővé válik.