Csökkenéssel indult a kereskedés a vezető európai tőzsdéken miután az Egyesült Államokban közzétett szeptemberi inflációs adat a vártnál magasabb lett, és világszerte felerősödtek az aggodalmak a mesterséges intelligencia (AI) szektor finanszírozhatósága kapcsán. A két tényező együtt komoly nyomást gyakorolt a technológiai papírokra, ami erőteljes eladási hullámot indított el.
A páneurópai STOXX 600 index 0,39 százalékkal, az euróövezeti Euro Stoxx 50 pedig 1,04 százalékkal kezdte a napot. Londonban a FTSE 100 0,05 százalékos mínuszban nyitott, Frankfurtban a DAX 0,61 százalékkal, Párizsban a CAC 40 pedig 0,20 százalékkal gyengült. A milánói FTSE MIB 0,98 százalékos esést mutatott, a madridi IBEX 35 pedig 0,19 százalékkal került az előző napi záróérték alá.
A befektetői hangulatot elsősorban a technológiai és AI-hez kapcsolódó vállalatok részvényeinek globális eladásai rontották; különösen a félvezetőipar, az adatközpontok és az AI-infrastruktúrát szolgáló cégek kerültek a fókuszba. A piacok attól tartanak, hogy a vártnál erősebb amerikai infláció miatt a Federal Reserve hosszabb ideig tarthat fenn magas kamatszintet, ami növelné a növekedési és technológiai vállalatok finanszírozási költségeit.
Ázsiai piacokban súlyos eladások zajlottak az európai nyitás előtt. A dél-koreai Kospi index több mint hét százalékkal esett, amelyet elsősorban a Samsung Electronics és az SK Hynix jelentős árfolyamveszteségei támasztottak alá. A japán Nikkei 225 közel öt százalékos mínuszban zárt, ami az index történetének harmadik legnagyobb egy napi esésének felel meg. Tajvanon, Hongkongban és Kínában is erős eladói nyomás mutatkozott, nagy indexveszteségekkel.
A vállalati hírek között kiemelten fogadták pozitívan az Ericsson negyedéves jelentését: a mobilhálózati berendezések iránti erős keresletnek köszönhetően a svéd vállalat a várakozásokat meghaladó eredményt közölt. A Pernod Ricard kevesebb forgalomcsökkenést jelentett a vártnál, részben azért, mert az indiai piac ellensúlyozta az amerikai és kínai kereslet gyengeségét. Ezzel szemben a Nordea Bank eredménye elmaradt az elemzői várakozásoktól.
Az árupiacokon korrekció bontakozott ki az energiahordozóknál: az amerikai WTI nyersolaj hordónkénti ára 94,19 dollárra süllyedt, ami 0,95 százalékos csökkenésnek felel meg, a Brent pedig 104,55 dollárnál állt, 1,42 százalékos visszaeséssel. Az európai földgáz ára 85,44 euró/megawattóra volt, ami 1,95 százalékos csökkenést jelentett. A piacok továbbra is figyelik a Hormuzi-szoros térségében fennálló biztonsági kockázatokat és az esetleges ellátási zavarok hatását.
A nemesfémek piacán az arany emelkedett: az unciánkénti jegyzés 4 134,79 dollárra nőtt, ami 0,72 százalékos növekedés az előző napi szinthez képest; ezt a keresletnövekedést a kockázatkerülés erősödése és a csökkenő amerikai kötvényhozamok támogatták.
A devizapiacon a dollár gyengült: a dollárindex 102,15 pontra mérséklődött, ami 0,39 százalékos csökkenés. Az euró erősödött a dollárral szemben, a jegyzés 1,1206-ra emelkedett, 0,48 százalékos növekedést jelezve.
Összességében a piacokat a közelmúltban tapasztalt erős technológiai emelkedések után a finanszírozási kockázatok és a magasabb inflációs adatok miatti kamatelvárások tudták visszafogni, ami különösen érzékennyé tette az AI-hez és félvezetőkhöz kapcsolódó papírokat.
Miért számít
A technológiai szektor globális piaci súlya és a mesterséges intelligenciába áramló tőke nagysága miatt a finanszírozási feltételek megváltozása széles körű hatással lehet a részvénypiacokra és a gazdasági növekedés kilátásaira. A piaci reakciók azt mutatják, hogy a befektetők újraértékelik az AI-beruházások magas értékeltségét egy tartósan magas kamatkörnyezet fényében.
