Philipp Schindler, a Google (Alphabet) üzleti vezérigazgató‑helyettese elismerte, hogy a mesterséges intelligencia által generált válaszok — különösen a keresési találatok fölött megjelenő AI‑összefoglalók (AI Overview) — megnehezítik a vállalat számára az eredmények pénzre váltását. Ezek az összefoglalók sokszor kielégítik a felhasználók információigényét anélkül, hogy azok a forrásoldalra kattintanának, így a hirdetéseket sem látják, amelyekből a Google hagyományosan bevételhez jut.
Számok és piaci következmények
A Google hirdetési üzletága a harmadik negyedévben 63,4 milliárd dollárt termelt, ami 12 százalékos növekedés éves szinten. A befektetők viszont ennél nagyobb bővülést vártak — a Wall Street körülbelül 15 százalékos növekedést prognosztizált. A negyedéves eredmények közzétételét követő napon, október 29‑én az Alphabet részvényárfolyama jelentős, akár 13 százalékos esést is regisztrált, és a cég piaci értéke több mint 500 milliárd dollárral csökkent; ez volt a legnagyobb egynapos veszteség a vállalat történetében.
Miért gond ez a Google‑nak?
A fő probléma kettős: egyrészt kevesebb felhasználó jut el a hagyományos találati és kiadói oldalakra, így csökken a megtekintett hirdetések száma és a kapcsolódó bevétel. Másrészt maga az AI‑technológia fejlesztése és működtetése jelentős költségeket von maga után — a modellek fejlesztése, az adatközpontok, szerverek és az energia mind nagy összeget emészt fel.
A helyzet azért különösen kényes, mert nem egyszerűen egy új, költséges technológiát vezet be a Google: az AI változtatja meg a cég egyik legjövedelmezőbb üzletágát, a keresési hirdetésekből származó bevételt, és egyelőre nem világos, hogy az új AI‑szolgáltatásokból (például előfizetésekből) származó bevétel képes lesz-e ellensúlyozni a kieső profitot és az emelkedő költségeket.
Szabályozási és versenypiaci következmények
Egy, a független kiadókat tömörítő szervezet panaszt nyújtott be a Google ellen az Európai Bizottságnál, azzal az állítással, hogy a Google visszaél erőfölényével a keresés terén. A panasz alapja részben az, hogy az AI‑összefoglalók a forgalom elvonásával árthatnak a kiadóknak.
Miért folytatja mégis a Google az AI‑bevezetést?
A Google belső megítélése szerint a visszavonulás kockázatosabb lenne: ha nem fejlesztené tovább az AI‑alapú keresést, versenytársak — például az OpenAI vagy az Anthropic — lépnének előre, és a felhasználók fokozatosan átállhatnának hozzájuk. Így a cég kényszerhelyzetben van: egy olyan technológiába fektet, amely jelenleg csökkenti a régi bevételeket és növeli a kiadásokat, de elhagyása hosszabb távon a keresőpiaci pozíció elvesztéséhez vezethet.
A következő feladat: pénzcsinálás a megváltozott interneten
A Google számára most az a kihívás, hogy megtalálja, milyen módon lehet bevételt termelni egy olyan keresési élményen, amely közvetlen válaszokat ad anélkül, hogy forgalmat irányítana a hagyományos weboldalakra. A megoldásnak egyszerre kell kezelnie a hirdetési bevételek csökkenését, az AI‑üzemeltetés költségeit és a versenytársi nyomást, miközben megfelel a szabályozói aggályoknak és a kiadók követeléseinek.
