Az elmúlt években számos, nagy reményekkel indult mesterséges intelligencia termék, szolgáltatás és vállalat leállt, összeolvadt más termékekkel, vagy egyszerűen nem tudta megtartani a felhasználóit. A jelenség részben a piac konszolidációjának, technikai nehézségeknek, részben pedig gyenge keresletnek és költségproblémáknak köszönhető.
Mekkora a lemorzsolódás?
Az S&P Global Market Intelligence adatai szerint körülbelül 42% azoknak az AI kezdeményezéseknek, amelyeket vállalati hátterű szervezetek indítanak, végül el is érnek a feladásig. A mögöttes okok között szerepel a finanszírozás hiánya, skálázási és technikai problémák, a konkurencia nyomása, valamint a felhasználói igény hiánya.
Relay: a független automatizációs eszköz vége
A Relay, egy ötéves startup, amely AI-alapú munkafolyamat-automatizálást kínált Zapier alternatívájaként, hétfőn teljesen leállt. A termék lehetővé tette e-mail- és feladathalmazok automatizálását AI-ügynökökkel, de ahogy OpenAI, Google és más nagyobb platformok hasonló automatizáló funkciókat építettek be közvetlenül saját eszközeikbe, a Relaynek egyre kevesebb oka maradt különálló termékként létezni.
Nagy szereplők botlásai — OpenAI példája
Még a legnagyobb szereplők sem hibamentesek. OpenAI több kísérletét is visszavonták vagy integrálták más termékekbe. 2024. július 9-én a ChatGPT alkalmazást átalakították, „Chat,” „Codex” és „Work” üzemmódokkal bővítve, miközben a korábbi felületet „ChatGPT Classic” névre keresztelték. A felhasználói kritikák miatt a zavarosnak ítélt felületet gyorsan visszavonták és a korábbi, ismerős megoldást állították vissza.
OpenAI több önálló alkalmazását is bezárta, és azok funkcióit beépítette a ChatGPT-be. A ChatGPT Atlas, egy AI-vezérelt webböngészőként induló alkalmazás kevesebb mint egy évig működött, és 2024. augusztus 9-én megszűnt, miután hasznos funkcióit átültették a ChatGPT-be. Hasonló sors jutott az Operator nevű böngészőügynöknek is, és a DALL·E szerepe is csökkent, mivel a képgenerálás egyre inkább a ChatGPT részévé vált. OpenAI videómegosztó platformja, Sora, magas működési költségek és alacsony felhasználói megtartás miatt 2026 márciusában zárt be.
Apple: a Siri AI és a késések
Apple 2024-ben mutatta be az Apple Intelligence csomagot, és az ígéret szerint a továbbfejlesztett Siri képes lesz kontextusértésre, több alkalmazás közötti tájékozódásra és hatékony feladatvégzésre. A fejlesztés azonban többször készült el, mert az Apple számos alkalommal visszatartotta a funkció bevezetését mérnöki problémák és hibák miatt. A késések szerepet játszottak egy 250 millió dolláros peren kívüli egyezség kialakulásában, amely az iPhone 16 AI-képességeinek marketingje körüli állításokat érintette. Végül a Siri AI az iOS 27 béta verziójában jelent meg 2024 júliusában, és a továbbfejlesztett, AI-alapú változat az angol nyelvű felhasználóknál kezdett elterjedni, a többi nyelv támogatását későbbre ígérték.
Microsoft Recall: adatvédelmi viták
A Microsoft 2024-es Build fejlesztői konferenciáján mutatta be a Recall nevű funkciót, amelyet „fotográfiai memóriaként” hirdettek: a Windows PC-k időszakosan képernyőképeket készítenének, hogy a felhasználó később visszakereshesse digitális történéseit. A bejelentést erős visszhang és adatvédelmi aggodalom követte: kritikák szerint a Recall kereshető archívummá alakíthatná a jelszavakat, privát üzeneteket és pénzügyi adatokat. A Microsoft majdnem egy évre elhalasztotta a funkciót, hogy újragondolja a biztonsági és adatvédelmi megoldásokat. A vita azonban nem csillapodott: egy kutató olyan eszközt készített, amely ki tudta olvasni és megjeleníteni a Recall által rögzített adatokat, ami újra feltette a kérdést, hogy a Microsoft valóban megoldotta-e az alapvető problémát.
Több termék és startup bukása vagy visszavonulása
-
Notion Mail: A Notion 2025 áprilisában indította el Notion Mail nevű, AI-központú e-mailtermékét, amely a beérkező levelek rendszerezését és automatizálását célozta. A cég észrevette, hogy felhasználói külön AI-ügynököket használnak leveleik kezelésére, ezért a Notion Mail leállítását 2026. szeptember 22-ére ütemezték.
-
Humane AI Pin: A Humane AI Pin egy viselhető AI-eszköz volt, amelyet a hagyományos okostelefon helyettesítésére terveztek. A Humane 230 millió dollárt gyűjtött befektetőktől, mégis súlyos teljesítményproblémákkal küzdött. A helyzetet súlyosbította, hogy a cég arra figyelmeztette vásárlóit, ne használják a töltőtokot az esetleges akkumulátortűz kockázata miatt. Humane végül 2025 februárjában bezárta AI Pin üzletágát; a vállalat eszközeinek nagy részét a HP 116 millió dollárért felvásárolta.
-
Rabbit R1: A Rabbit R1 AI-kompaniont 2024 januárjában mutatták be a CES-en, és a vállalat azt állította, hogy röviddel a megjelenés után 100 000 egységet adott el. A korai értékesítések ellenére a kritikai visszajelzések a terméket befejezetlennek és megbízhatatlannak nevezték, korlátozott integrációkkal. A Rabbit nem adta fel: tovább frissítette az R1-et, agentikus feladatokra alkalmassá pozícionálva, és bejelentett egy új hardverprojeketet, a „Project Cyberdeck”-et.
-
Huxe: A Huxe nevű, a Google NotebookLM korábbi fejlesztői által létrehozott audioalkalmazás írott információkat alakított beszélgetős, podcast-stílusú hanganyaggá. A cég 2026 májusában leállt, részben azért, mert a nagyobb platformok (például Spotify) hasonló AI-vezérelt audiófunkciókat kezdtek kínálni szélesebb közönségnek.
-
Yupp: A Yupp egy ingyenes playground volt, ahol felhasználók több száz AI-modell válaszait hasonlíthatták össze egymás mellett, szavazhattek és kriptovalutát is kereshettek. A csúcson több mint 800 modellt kínált, köztük OpenAI, Google és Anthropic modelleket, de a platform szerint nem sikerült elegendő termék-piaci illeszkedést elérni, ezért 2026 márciusában leállt.
-
Figgs AI: A Figgs AI 2023 és 2024 között működött, és személyre szabható AI-karakterek létrehozását és velük való interakciót tette lehetővé szerepjátékhoz és történetmeséléshez. A szolgáltatásról azt közölték, hogy több mint 1 millió felhasználót vonzott, de a szolgáltatás ingyenes fenntartása költségessé vált, ezért leállították.
Mit tanulhat az iparág?
A leállások sorából az iparág több tanulságot vonhat le: a különálló termékek könnyen elveszhetnek, ha nagyobb platformok beépítik ugyanazt a funkciót; hardverfejlesztésnél különösen fontos a megbízhatóság és a biztonság; a felhasználók adatvédelmi aggályai komoly üzleti kockázatot jelentenek; és a működési költségek gyorsan túlterhelhetik a fiatal szolgáltatásokat.
A lista nem a kudarcról szól egyszerűen, hanem arról is, hogy mely területeken kell javítani: jobb termékpiaci illeszkedés, erősebb adatvédelmi megoldások, fenntartható üzleti modellek és reális elvárások a skálázás kapcsán. Az eddigi kudarcoknak van értékük is, ha az iparág tanul belőlük és elkerüli a megismétlődő hibákat.
